Parlamenti ülés: a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetése és az ügynökakták nyilvánossága
2026. június 30-án a Parlamentben megszavazták a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről szóló törvényjavaslatot, amelyet 135 igen, 45 nem és 6 tartózkodó szavazattal fogadtak el. Az új jogszabály értelmében a hivatal jogutódja az Igazságügyi Minisztérium lesz. Az ülés során azonban a képviselők heves vitát folytattak az ügynökakták nyilvánosságra hozataláról is.
Novák Előd, a Mi Hazánk képviselője felszólalásában felvetette, hogy míg a Tisza-kormány alatt engedélyezett, hogy pártállami ügynökök titkos kötelékben maradjanak a titkosszolgálatoknál, a korábbi javaslatokat, amelyek a parlamenti képviselők és kormánytagok kettős állampolgárságára vonatkoztak, a Fidesz nem támogatta. Novák arra figyelmeztetett, hogy a dokumentumok nyilvánosságra hozatalának elmaradása sokak elkötelezettségét eltakarja, így a Nemzeti Örökség Intézete nem a kutatás céljával jött létre, hanem a valóság megismerésének megnehezítésére.
Latorcai Csaba, a KDNP képviselője, a törvénymódosítást helyesléssel üdvözölte, de hangsúlyozta, hogy a folyamatot a Fidesz vívmányaként szeretnék bemutatni. Kifejtette, hogy a megfelelő óvatossággal kell kezelni az adatokat, különös tekintettel a zsarolásra, amellyel sok embert beszerveztek. Kijelentette, hogy a háttérhírszerzés és a belső hírszerzés összemosása problémát jelent, és a javasolt bizottság, amely a nyilvánosságra hozatalért felel, esetleg kockázatos lehet, hiszen tagjai betekinthetnek a titkosított dokumentumokba.
Gulyás Gergely, a kormány képviselője, vitatta az ügynökakták nyilvánosságra hozatalának kérdését, hangsúlyozva, hogy Magyarországon már léteznek nyilvánosan hozzáférhető ügynökakták. Szerinte a kutatók elvégeztek komoly munkát a dokumentumok feldolgozásában, ugyanakkor aggodalmát fejezte ki a nyilvánosságra hozatal módját illetően, mivel a dokumentumokból nem mindig világos, hogy ki valóban tevékenykedett ártó szándékkal, csupán beszervezés vagy kényszer hatására.
Czakó-Czirbus Pál, a Tisza frakciószónoka, arról beszélt, hogy a rendszerváltás óta nem sikerült lezárni az ügynökaktákkal kapcsolatos vitákat. Úgy véli, hogy az új törvény lehetőséget adna arra, hogy a rajta álló iratokat átfogóan vizsgálják, ezzel betekintést nyújtva a diktatúra múltjába. Czakó hangsúlyozta, hogy a múlt feltárása elengedhetetlen a jövő biztonságához.
Az ülésen a képviselők között élénk diskurzus alakult ki, ahol az ügynökakták, a kormány múltja, valamint a jövőbeli lehetőségek kérdései merültek fel. A parlamentben idén komoly mozgalom indult a történelmi felelősségvállalás irányába, amely a jövő politikai diskurzusának alapjául szolgálhat.
