Kanada komolyan vizsgálta egy amerikai katonai beavatkozás lehetőségét
Kanada „alaposan megvizsgálta” annak lehetőségét, hogy az Egyesült Államok katonailag beavatkozik az országban – erről Mark Carney kanadai miniszterelnök beszélt a The New York Timesnak adott interjújában.
A lap azt kérdezte Carney-tól, komolyan vette-e Donald Trump amerikai elnök fenyegetéseit arról, hogy Kanadát az USA 51. államává tenné. A kanadai miniszterelnök erre a kérdésre felelt azzal, hogy vizsgálták a lehetőséget, de nem volt hajlandó részletesen beszélni arról, hogy ez a gyakorlatban mit jelentett.
„Azt gondolom, hogy egy ilyen pozícióban az embernek felelőssége van a szélsőséges kockázatok figyelembevételére – mondta a The New York Timesnak. – Ez egyszerű kockázatkezelés. Nem ez az alapeset, de felelőtlenség lenne nem készülni rá.”
Trump 2025 elején vetette fel, hogy Kanada 51. tagállamként csatlakozhatna az Egyesült Államokhoz, az elnök akkor arról írt, hogy Kanada és az USA együtt „nagyszerű nemzet” lehetne.
A két ország kapcsolata a második Trump-kormányzat alatt egyre jobban elmérgesedett, Trump 51. tagállamos megjegyzései mellett nagyrészt a vámháború elindítása miatt. Az USA 2025 márciusában vetett ki vámokat Kanadára és Mexikóra, azaz arra a két partnerre, akikkel együtt az Egyesült Államok Trump első elnöksége alatt, még 2020-ban aláírta a USMCA (United States–Mexico–Canada Agreement, a kanadaiaknak CUSMA) néven ismert szabadkereskedelmi megállapodást.
Kanada ezt a lépést a megállapodás megsértésének tekintette, és a vámok bevezetésére megtorló vámokkal válaszolt. Tavaly nyáron néhány ponton enyhítettek a kiszabott feltételeken, ősszel viszont megszakadtak a tárgyalások a két ország között. Idén júliusban ismét kiújult a feszültség, miután Trump bejelentette, hogy ötvenszázalékos vámot vet ki egy sor, Kanadából importált árucikkre.
A két ország végül padlógázzal ment bele a vámháborúba nyáron, de egyelőre nem látszik, ki jöhet ki belőle győztesen. Az viszont már most egyértelmű, hogy a szabadkereskedelem felrúgásával Trump az Európai Unió irányába lökte északi szomszédját, Ottawa újabban igyekszik stabil partnerséget építeni Európával.
Trump szintén 2025 januárjában kezdett arról beszélni, hogy meg akarja szerezni Grönlandot az Egyesült Államoknak. Másfél évvel később végül a héten zárult a Grönland-ügy: Trump két katonai bázist kapott a Dániához tartozó szigeten, amerikai, dán és grönlandi diplomaták hónapokig dolgoztak a megállapodáson.
