Diplomáciai adok-kapok Ukrajna és Magyarország között a Kárpáti Nyolcak körül
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök múlt pénteken bejelentette egy új regionális együttműködés létrehozását Ukrajna és hat európai ország részvételével. A kezdeményezést Kárpáti Nyolcaknak nevezte, és azt állította, hogy Magyarország is tagja. A magyar Külügyminisztérium hétfőn egyértelművé tette, hogy Magyarország nem csatlakozott a kezdeményezéshez.
Az első csúcstalálkozót pénteken tartották a nyugat-ukrajnai Bukovel üdülőhelyen. Zelenszkij a közösségi médiában Romániát, Szerbiát, Lengyelországot, Szlovákiát, Csehországot, Ausztriát, Magyarországot és Ukrajnát sorolta fel tagként. A közzétett fotón azonban csak hat ország vezetői és politikusai szerepeltek: Jiří Drahoš cseh politikus, Donald Tusk lengyel miniszterelnök, Nicușor Dan román elnök, Aleksandar Vučić szerb elnök és Christine Schwarz-Fuchs, az osztrák Szövetségi Tanács elnöke. A későbbi videón hét névtábla látszott, köztük a szlovák Marek Eštok államtitkáré. Magyar részről a Kijevi Nagykövetség vezetője, Ceglédi Ádám ideiglenes ügyvivő követte figyelemmel az eseményt.
Vasárnap kiderült, hogy a Mol és az ukrán Naftohaz szándéknyilatkozatot írt alá a csúcstalálkozón arról, hogy a magyar–ukrán határ közelében, Magyarország területén üzemanyagtároló kapacitásokat hoznának létre az ukrán piac kiszolgálására. Szerhij Fedorenko, a Naftohaz ügyvezető igazgatója szerint az orosz támadások miatt szükséges az ellátási útvonalak diverzifikálása. A hírre a Fidesz és a KDNP politikusai azonnal reagáltak, többletkockázatokról és rossz döntésről beszéltek.
Hétfőn a parlamentben Rétvári Bence és Bóka János is szóvá tette a memorandum ügyét. Magyar Péter miniszterelnök válaszában elmondta, hogy vasárnap éjszaka hosszan egyeztetett Hernádi Zsolttal, a Mol elnök-vezérigazgatójával, és kiderült, hogy a tárgyalások még az előző kormány idején kezdődtek. Magyar kijelentette: a Tisza-kormány alatt nem fog tározó épülni a magyar–ukrán határnál. Azt is hangsúlyozta, hogy Magyarország nem tagja a Kárpáti Nyolcaknak, meghívták őket, de jó okkal nem mentek el.
A Mol kedden visszakozott: Bacsa György stratégiai üzletvezető szerint a projekt előkészítő lépés, nem kötelező érvényű, és megértették a kormány álláspontját. A magyar–ukrán bértárolás azért lehet előnyös üzlet, mert Tiszaújvárosból termékvezeték indul Ukrajnába, amelyen dízel szállítható. Magyarország akár 50-60 ezer tonna dízelt is szállíthatna havonta, de a gyorsasághoz tárolóra lenne szükség.
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter hétfő este meglepőnek nevezte a magyar miniszterelnök konfrontatív kijelentéseit. Szerinte a kezdeményezés célja a régió fejlesztése, és a magyar elutasítás okai ismeretlenek. Szibiha szerint bár Orbán Viktor nincs jelen, akadályozó politikája továbbra is virágzik.
Magyar Péter az ukrán külügyminiszter X-bejegyzése alatt kommentben válaszolt, focis hasonlattal élve: elfogadhatatlannak nevezte, hogy egy szuverén országot előzetes egyeztetés nélkül tagként említsenek. Orbán Anita magyar külügyminiszter és Hajdu Márton, a parlament külügyi bizottságának elnöke szintén hozzászólt a vitához.
A Külügyminisztérium keddi közlése szerint Magyarország nem csatlakozott a C8-kezdeményezéshez, és ez nem értelmezhető a regionális együttműködés elutasításaként. A tárca szerint határon átnyúló energetikai projekteknél kötelező konzultálni a magyar kormánnyal, ami jelen esetben nem történt meg. Az új magyar kormány nyitott a pragmatikus együttműködésre Ukrajnával.
