A betiltott film árnyékában: sorozatgyilkosság és emberevő kutyák
A kínai filmgyártás történetének egyik legsötétebb epizódja kapcsolódik egy 1993-ban készült, mára hírhedtté vált alkotáshoz, amelynek címe: „Egy öreg ember és a kutyája”. A film rendezője, Hszie Csin, korának ismert és elismert filmes alakja volt Kínában, ám e művének kapcsolódása egy valódi sorozatgyilkoshoz és az emberevő kutyáihoz, évtizedekre betiltáshoz vezetett. A történet meglehetősen nyugtalanító, mely messze túlmutat egy egyszerű filmdrámán.
Cseng Peng: az eltorzult életút
Cseng Peng, a történet hírhedt szereplője Kína északi részén született, jómódú kádercsaládban nevelkedett gyermekként. Az ígéretes kezdetek azonban hamarosan fordulatot vettek: tanulmányai során többször is erőszakos viselkedést tanúsított, például amikor bántalmazta tanárát, végül pedig kirúgással zárták iskolai pályafutását. A családi kapcsolatok révén elhelyezkedett egy erdészeti intézetnél, azonban ott sem sokáig maradhatott. Egoista és durva magatartása, valamint lopásai börtönbüntetéshez vezettek. Amikor szülei nem voltak hajlandók óvadékot fizetni érte, hosszabb időre rácsok mögött ragadt.
A gyilkosságok és a kutyatenyésztés rémtörténete
Szabadulása után igen sajátos fordulatot vett az élete. A szülei házasságra kényszerítették, majd következett a felfordult évek sora: bűntársakat gyűjtött maga köré, miközben kutyatenyésztéssel is foglalkozni kezdett. Ez utóbbi tevékenysége szorosan összefüggött gyilkosságaival; a meggyilkolt áldozatainak maradványaival etette a kutyáit. A kereskedelmi célokkal tartott tibeti masztiffok kedvező megélhetést biztosítottak számára, de a háttérben az erőszak nyomai sötétlenek. A kertjében több áldozatot is eltemetett, néhány sírt pedig lebetonozott, hogy elrejtse a bűncselekményeit.
A film forgatása és a sorozatgyilkos részvétele
Érdekes módon Cseng neve akkor vált országosan ismertté, amikor a kutyája szerepet kapott Hszie Csin filmjében. Cseng nemcsak a kutyáját tette elérhetővé a forgatáson, hanem testdublőrként is közreműködött. Miközben a film sikere országszerte visszhangzott, és díjakat is nyert, senki sem sejtette, hogy a háttérben egy sorozatgyilkos tevékenykedik, és a jelenlévő kutya az áldozatok maradványainak elfogyasztásával élt túl.
A lebukás és az utolsó hiba
Cseng Peng sorozatos hibái végül a vesztét okozták. Egy olyan áldozat, akinek felesége felismerte a gyilkos hangját, elindította a rendőrség gyanúját. A ház átkutatása során egyértelmű bizonyítékok kerültek elő: vérnyomok, lopott fegyverek, valamint temetetlen holttestek. Miután elfogták, Cseng kihallgatáson minden tettét beismerte, és megbánás nélkül számolt be az eseményekről. Büszkélkedett azzal, hogy áldozatainak jelentős részét kutyáival eltüntette, és biztos volt abban, hogy a hatóságok sosem találják meg az összes holttestet. A gyilkosságok motivációját cinikusan azzal indokolta, hogy az áldozatok állítólag beleavatkoztak a magánéletébe.
A film betiltása és a történet eltűnése
Az ügy Kína számára különösen kínos volt, hiszen egy nemzetközileg is elismert rendező, Hszie Csin hírneve fonódott össze a botránnyal. A film évtizedekre tiltólistára került, és csak a 2010-es években lett újra elérhető Kínában. Cseng Peng története az interneten is nehezen fellelhető. Mintha tudatosan próbálták volna eltüntetni az eset részleteit. A kínai állampárthoz közel álló Hszie rendező addigi sikereinek fényében a történet által felvetett kérdések különösen kényelmetlenek voltak az ország politikai elitje számára.
A sötét múlt árnyékában
Ez a morbid történet nemcsak a művészet és a valóság közötti elmosódó határokra világít rá, hanem arra is, hogy a bűn összefonódhat az ismertséggel és a társadalmi sikerrel. Egyes történetek talán sosem válnak teljesen érthetővé, és az idő múlásával a homályos részletek továbbra is kérdőjeleket hagynak maguk után.
