Kósa Lajos gyanúsnak találta az MNB-alapítványok neveit
Csütörtökön kezdte meg a meghallgatásokat az MNB-ügyet vizsgáló parlamenti bizottság, amely elsőként Bánki Erik és Kósa Lajos meghallgatásával foglalkozott. A bizottság előtt mindketten arra hivatkoztak, hogy a 2016-os, az alapítványok pénzügyeit titkosító törvényjavaslatot az MNB-től kapták, ugyanakkor arra már nem emlékeztek, hogy pontosan kitől származott az anyag.
A meghallgatáson részükről az sem merült fel problémaként, hogy a Fidesz-kormányok időszakában nem indítottak semmilyen vizsgálatot az MNB-vel kapcsolatban. Kósa Lajos viszont most elismerte, hogy az alapítványok neveit gyanúsnak találta.
A bizottság munkája ezzel a két meghallgatással vette kezdetét, a testület a továbbiakban folytatja az MNB-ügy részleteinek feltárását. A meghallgatások célja annak tisztázása, hogy miként született meg a 2016-os törvényjavaslat, amely az alapítványok pénzügyeinek titkosításáról rendelkezett.
Kósa Lajos és Bánki Erik egyaránt hangsúlyozta, hogy a jogszabálytervezetet az MNB-től kapták, ám a konkrét forrás személyét illetően nem tudtak pontos felvilágosítást adni. A bizottság tagjai várhatóan a következő üléseken további érintetteket hallgatnak meg az ügy tisztázása érdekében.
