Egyetemista lista Szerbiában: jogtiprás és korrupció elleni harc a választások előtt
A Szerbiában 2012 óta kormányon lévő Szerb Haladó Párt négy egymást követő választási győzelem után eddigi legnagyobb kihívásával néz szembe az október 25-i parlamenti választásokon. A kihívó az újvidéki vasútállomás előtetőjének leomlása után indult korrupcióellenes tiltakozásokból megszerveződött Egyetemista Lista, amelynek kétszázötven jelöltjét hosszas egyeztetés után választották ki az ország különböző városaiban működő egyetemista csoportok. Saját elmondásuk szerint olyan jelölteket kerestek, akik eddig semmilyen párthoz nem kötődtek, szakterületükön már bizonyítottak, és felelősségteljesen el tudják végezni a rájuk bízott feladatot.
A listát Ilija Srdanović kardiológus professzor, az újvidéki egyetem Orvostudományi Karának egyetemi tanára vezeti. Ha az övéik kapják a legtöbb szavazatot, ő lehet Szerbia következő miniszterelnöke. Ellenfele a 12 éven át kormányfőként, majd államfőként vezető Aleksandar Vučić, aki szeptemberben lemondott posztjáról, hogy ismét a kormányfői pozíciót célozza meg. Srdanović a kezdetektől támogatta az egyetemista mozgalmat, és az elmúlt közel két évben többször is felszólalt az általuk szervezett tüntetéseken.
A professzor élete egyik legnagyobb elismerésének nevezte, hogy hallgatói beválasztották a listára. Elmondása szerint azért vállalta a felkérést, mert évek óta tapasztalja, milyen egy demokrácia nélküli társadalomban élni, ahol nincs egyenlőség, a törvényeket nem mindenkire egyformán alkalmazzák. „Magam is nap mint nap láttam a jogtiprást, azt, ahogyan semmibe veszik a Szerb Köztársaság alkotmányát. Ebben a korábbi elnök járt élen, hiszen naponta túllépte az alkotmány által biztosított hivatali jogkörét” – mondta.
A 2024. november elsején 16 ember halálát okozó előtetőomlás szerinte szintén a korrupció következménye volt. Felidézte, hogy a tragédia híre futótűzként terjedt, és az emberekben a szeretteikért való aggódás hamar haraggá változott, az egyetemisták hónapokon át tartó tiltakozásai pedig országos mozgalommá duzzadtak. A felelősöket a mai napig nem derítették fel. Az elégedetlenség miatt a tiltakozók 2025 májusában előrehozott parlamenti választásokat követeltek, amelyek kiírására több mint négyszáz napot kellett várni.
Srdanović szerint az egyetemisták mozgalma azért nőtt túl a saját keretein, mert sokan felismerték, hogy a hirdetett civilizációs értékek egy jobb, civilizáltabb Szerbia iránti igényt fejeznek ki, ahol a jogállamiság és az igazságosság uralkodik. A céljuk a demokrácia, a szabadság, a jogállamiság és a sajtószabadság.
A vasárnapi szavazáson a korábbiaknál sokkal több választási megfigyelő vesz részt, mivel a múltban láncszavazásról, szavazatvásárlásról és más visszaélésekről is születtek bejelentések következmények nélkül. A Vajdaságban megfigyelőként szerepet vállal a DE! Akcióközösség is. Srdanović szerint a tisztességes és demokratikus feltételek nem adottak, és példaként említette, hogy a szerb külügyminisztérium döntése értelmében a külföldi külképviseleteken kizárólag a szerb időzóna szerint adhatják le voksukat az állampolgárok, valamint hogy több országban a kért szavazóhelyiségeknek csupán töredékét nyitották meg.
Arra a kérdésre, hogy győzelem esetén számítanak-e a hatalom békés átadására, a professzor azt válaszolta: egy autokrata rendszerben a kormány csak bábszervezet, amelynek élén egyetlen ember diktál felülről, és valószínűleg a választási csalástól sem riad vissza. Hozzátette, hogy a bizonyíthatóan elkövetett választási csalások ügyében a hivatalos intézmények nem indítottak büntetőeljárást.
Egy új kormány első lépéseiként a szervezett bűnözés és a korrupció elleni fellépést, a média felszabadítását és a közintézmények felszabadítását jelölte meg. Büntetőeljárásokat indítanának azok ellen, akik magas állami beosztásban bűncselekményt követtek el. Kiemelte, hogy folytatnák az EU-csatlakozás felé vezető utat, de az országnak jelentős hátrányból kellene visszakapaszkodnia, mivel a húsz éve tartó integrációs folyamat megrekedt, és az EU-csatlakozást támogatók aránya több mint 20 százalékkal csökkent.
Ellenzéki politizálásra nem készülnek, mert Srdanović szerint a közvélemény-kutatások és a társadalmi támogatás mértéke egyértelműen jelentős többséget mutat. Alapelvüknek nevezte a párbeszédet, a közvetlen kommunikációt, valamint a régió országaival és a nemzetközi szereplőkkel való legjobb együttműködést. A magyarországi választásokkal kapcsolatban azt mondta: örülnek, hogy a szomszédoknál átlátható és demokratikus választásokon a többség megmutatta, mit szeretne, és elsődleges céljuk a jó szomszédi viszony fenntartása.
