Őrizetbe vették Matolcsy Györgyöt
Szerda kora reggel őrizetbe vették Matolcsy Györgyöt, aki 2013 és 2025 között tizenkét éven át vezette a Magyar Nemzeti Bankot. Magyarországon korábban nem fordult elő, hogy egy volt jegybankelnököt őrizetbe vegyenek. Az ügyvédje, Bátki Pál által ismertetett gyanúsítás szerint jelentős vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalással és hamis magánokirat felhasználásával gyanúsítják. Azt egyelőre nem tudni, pontosan melyik ügy és mekkora vagyoni hátrány miatt vitték el a nyomozók. Matolcsyt több más emberrel együtt állították elő, köztük a hozzá és Száraz Istvánhoz köthető egyik cég vezető tisztségviselőjével.
A Központi Nyomozó Főügyészség több helyszínen hajt végre összehangolt nyomozati cselekményeket. A gyanúsítás jogcímei felvetik annak lehetőségét, hogy az eljárás összefügg a jegybankelnöki mandátum utolsó napjaira időzített ügylettel, amellyel a vagyonkezelés egyik kulcstársasága a fiához köthető üzleti körhöz kerülhetett volna.
Az alapítványi vagyon sorsa
A jegybank 2013 és 2016 között hat Pallas Athéné alapítványt hozott létre, amelyeknek összesen 266,5 milliárd forintot adott át saját vagyonából. A vagyont később a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány fogta össze, a befektetéseket az Optima Befektetési Zrt. kezelte. A Telex által kiperelt dokumentumok szerint az Optima svájci luxusingatlanokba kezdett százmilliárdos nagyságrendű befektetésbe, miközben nem volt rá elegendő pénze, ezért hitelekből próbálta finanszírozni a vállalásait. A várt nyereség elmaradt, a svájci hitelező azonnali törlesztést követelt, az összeomlást végül egy 170 millió eurós MBH-hitellel sikerült elkerülni.
Luxus és átláthatatlanság
A jegybanki alapítványok pénzeiből milliárdos megbízásokhoz jutottak Matolcsy György fiának, Matolcsy Ádámnak a barátai is, köztük Száraz István és Somlai Bálint, akinek Raw Development nevű cége az MNB Szabadság téri székházának felújítását végezte. A beruházás eredetileg nagyjából 55 milliárd forintos költségvetéssel indult, végül több mint 100 milliárd forintba került. A Telex a görögországi Míkonoszon is feltárt egy Matolcsy Ádámhoz köthető villát, amelyet a megvásárlása után szinte teljesen átépítettek, a felújításon pedig ugyanannak a Somlai Bálintnak a cége dolgozott, amely az MNB székházának felújításából is jelentős bevételhez jutott.
Fordulat a számvevőszéki jelentés után
Az Állami Számvevőszék 2025. március 19-én nyilvánosságra hozott jelentései szerint az alapítvány vagyonának kezelésében súlyos hiányosságok voltak, a százmilliárdos befektetések kockázatait sem ellenőrizték megfelelően. A pénzügyi beszámolókból kiderült, hogy az alapítvány befektetésein mintegy 270 milliárd forintos vagyonvesztést mutattak ki, a 2024 végi állapot szerint mindössze 13 milliárd forintnyi saját vagyon maradt, a kasszában pedig alig kilencmillió forint készpénz volt. A számvevők büntetőfeljelentést tettek, néhány nappal később már a Nemzeti Nyomozó Iroda vizsgálta, történtek-e bűncselekmények az alapítványi pénzek felhasználása során.
A nyomozás felgyorsulása
A nyomozás hónapokon át felderítési szakaszban maradt, gyanúsításokat nem jelentettek be. A fordulat a 2026. áprilisi kormányváltás után következett be, amikor a Legfőbb Ügyészség úgy döntött, hogy a rendőrségtől a Központi Nyomozó Főügyészség veszi át az ügy egyik legfontosabb nyomozását. Májusban az ügyészek előbb az Állami Számvevőszéknél foglaltak le iratokat, majd a rendőrséggel közösen 17 jogi személynél tartottak kutatást, ahonnan több száz doboznyi dokumentumot és hatalmas mennyiségű elektronikus adatot vittek el. A hatóságok ekkor már 97 magánszemélyt, 36 céget és 11 magántőkealapot vizsgáltak, a korábbi intézkedésekkel együtt pedig 91,8 milliárd forintnyi pénzt és értékpapírt foglaltak le vagy zároltak.
Szeptemberben újabb házkutatásokat tartottak a Matolcsyhoz köthető üzleti körökben, az ügyészség azonban ekkor még arról számolt be, hogy az alapítványi ügyben senkit sem hallgattak ki gyanúsítottként. Matolcsynak ugyan szeptemberben meg kellett jelennie a nyomozók előtt, de egy másik eljárás miatt, amelyben azt vizsgálták, hogy az MNB korábbi vezetése jogellenesen gyakorolt-e nyomást az Erste Bankra; a volt jegybankelnök tagadta a terhére rótt cselekményeket, kihallgatása után pedig szabadon távozhatott.
