Miniszterek üdvözölték a magyar jogállamisági eredményeket

Miniszterek üdvözölték a magyar jogállamisági eredményeket

által K Sandor

Széles körű uniós támogatás a magyar jogállamisági erőfeszítéseknek

Az Európai Unió tagállamainak EU-ügyi miniszterei és államtitkárai széles körben üdvözölték az eddig elért jelentős és kézzel fogható eredményeket, miután a magyar kormány tájékoztatta őket a jogállamiság helyreállítása érdekében tett lépésekről. A keddi brüsszeli tanácsi ülés után a Tanács soros ír elnöksége nevében Thomas Byrne tájékoztatta a sajtót arról, hogy a tagállami testület arra biztatta a magyar kormányt, folytassa a megkezdett utat.

Az EU Tanácsa keddi ülésén hallgatta meg a magyar kormány álláspontját a hetes cikkes jogállamisági eljárás keretében. Magyarországot Bíró-Nagy András államtitkár képviselte, aki szintén úgy értékelte, hogy a beszámolót követően üdvözölték a kormány erőfeszítéseit – erről a kormány állandó uniós képviselete számolt be Facebook-oldalán.

A hetes cikkes eljárást 2018-ban kezdeményezték. Az eljárás utolsó szakaszában bizonyos uniós tagságból fakadó jogok felfüggesztésére kerülhetne sor – például az érintett kormány szavazati jogának megvonására a miniszteri Tanácsban –, ám az első lépés után a folyamat sem előre, sem hátra nem haladt. Kedden már a tizenegyedik alkalommal hallgatták meg a magyar álláspontot, és másodszor a májusi kormányváltás óta.

Az Európai Unió Bírósága áprilisban történetében először mondta ki, hogy egy tagállamban – Magyarországon – sérülnek az uniós alapértékek, amelyek védelme éppen a hetes cikkes eljárás feladata lenne. Az ítélet arról a jogszabályról szólt, amelyet az Országgyűlés éppen kedden módosított.

Az Európai Parlament 2018-as indoklása nem tartalmazta a 2021-es jogszabályt. A később indult, uniós pénzeket részben blokkoló eljárások ennél szélesebb körű problémákra hivatkoztak. Utóbbiak kapcsán éppen a keddi miniszteri ülésen döntöttek egyhangúlag az egyik, 4,2 milliárd eurót befagyasztó eljárás lezárásáról, és ezzel gyakorlatilag arról is, hogy a 16,4 milliárd euróhoz kapcsolódó, egymást szinte teljesen fedő feltételek túlnyomó része teljesült.

Piotr Serafin, az Európai Bizottság költségvetésért is felelős tagja a keddi találkozó után nagyon fontos mérföldkőnek nevezte a döntést, és az elmúlt hónapok pozitív magyarországi fejleményeinek elismerését látta benne.

Michael McGrath, az Európai Bizottság jogállamiságért is felelős biztosa a keddi ülésre érkezve nagyon jó haladásról beszélt a magyar hatóságok és az uniós intézmények között. Arra a kérdésre, hogy ideje-e megszüntetni az eljárást, azt válaszolta: a találkozón bemutatja az Európai Bizottság értékelését, de a testület szerepe korlátozott. Az eljárást az Európai Parlament kezdeményezte, ezért annak van lehetősége a döntésre, illetve a miniszteri Tanács zárhatja le a tanácskozásokat. A Tanács léphet előre, hogy ajánlásokkal befejezze az eljárás jelenlegi szakaszát, vagy – az egyetlen korábbi példából kiindulva – az eljárást elindító Európai Parlament léphet vissza.

Az eljárást az Európai Parlament elnöke és a Fidesz is megszüntetné, erről azonban a kezdeményezés módjából kiindulva a teljes testületnek kellene döntenie egy állásfoglalás révén. Az Európai Parlament igazságügyi szakbizottságától október végén érkezik küldöttség Magyarországra. A hetes cikkes eljárás európai parlamenti jelentéstevője, Tineke Strik korábban arról beszélt, hogy a misszió lesz a tökéletes pillanat arra, hogy az érintettekkel egyeztessenek arról, elégedettek-e azzal, ahogyan a dolgok a gyakorlatban működnek, és ez akár egy visszavonási javaslatot is eredményezhet.

A Fidesz európai parlamenti frakciója szeretné, ha a küldöttség Hankó Balázshoz, Seszták Miklóshoz és Bús Balázshoz is ellátogatna, de a képviselőcsoportok többsége ezt nem támogatja.

Információk szerint a jelentés akár már decemberben az Európai Parlament plenáris ülése elé kerülhet. Amennyiben ezzel visszavonják a 2018-as kezdeményezést, a keddi lehet az utolsó meghallgatás a hetes cikkes eljárásban.

Ezt is kedvelheted