Túlélési üzemmódban Kijevben
A kijevi téli hónapok örömeit már nemcsak az utcai fagyos időjárás árnyékolja be, hanem az orosz–ukrán háború következményei is. Az ukrán fővárosban élők jelenleg nem csupán az áram- és fűtéshiánnyal küzdenek, hanem a mindennapi élet legapróbb mozzanataiban is a túlélési üzemmódra kapcsolnak. A 33 éves Andrej Tartisnyikov egy téglaépület dizájnos lakásában él, és a hideg hónapok alatt az otthona tüzeléséért harcol, ahogy sokan mások is. A háború kezdete óta a hőmérséklet 0 fok alá süllyedt, többször elérve a -10, -15, sőt -20 fokot, a határainkon túl pedig Oroszország folyamatos támadásaival próbálja destabilizálni Ukrajna energiarendszerét.
Ahogy a G7 országok vezetői is nyíltan aggodalmukat fejezték ki a helyzet miatt, Kijev lakói számára a legújabb támadások következtében a normál életvitel válságos állapotba került. A város polgármestere, Vitalij Klicsko, január közepén felhívta a lakosságot, hogy akinek lehetősége van rá, hagyja el Kijevet, hogy ezzel tehermentesítse az energiakészleteket. Azonban a Gradus Research által végzett közvélemény-kutatás szerint a kijevi lakosok 82 százaléka nem hagyta el otthonát, ragaszkodva a megszokott életformájukhoz.
Az orosz támadások hatása
Andrej fűtés nélkül, de egy elméleti keretben próbál túlélni: konyhájában a gáztűzhely folyamatosan üzemel, hogy legalább egy kis meleget csempésszen be a hidegbe, ahol a hőmérséklet napközben alig éri el a 12 fokot. Szavai szerint a helyzet nemcsak őt érinti, hanem a családosokat és háziállatokat is, akiknek sokkal nehezebb, hiszen nincs hova menniük a hideg elől. A dróntámadások következtében az áramellátás kritikussá vált, naponta ritkán jut vissza az elektromos áram az otthonokba.
Andrej emlékezik arra, hogy az előző tél sokkal elviselhetőbb volt, hiszen bár akkor is bombázások zajlottak, a közszolgáltatások működése sokkal stabilabb volt. Mivel a fűtését semmilyen külső hatás nem tudta javítani, két nappal az első nagyobb támadás után úgy döntött, ideiglenesen apjához költözik, és ott vészel át a kemény fagyokkal teli napokat.
Az élet küzdelme a háború idején
Andrij Usickij, 25 éves humanitárius segítő, szintén a háború sújtotta Kijevben él, és a mindennapjait az energiakrízis hatja át. A fiatalember szavain keresztül bukkannak elő a küzdelmes valóságok: “Már nem csak a fűtést és az áramot veszítjük el, hanem minden olyan apróságot, ami a mindennapjainkat segíti”. Ahogy elmondja, az orosz támadások nemcsak az infrastruktúrát rombolják le, hanem mindenkire kényszerítik, hogy új rendszereket alakítsanak ki és alkalmazkodjanak a megváltozott körülményekhez.
Az ukrán fiatalok sorsa összekapcsolódik a közös, ámde fájdalmas tapasztalatokkal – a túlélésre való törekvés a legfontosabb, és az emberek közötti szolidaritás ereje minden nehézség ellenére erősödik. A kijevi kávézókban az emberek még a légiriadók idején is kiszolgáltatottan segítik egymást, megosztva tapasztalataikat és reményeiket a jövőre nézve. “A jövő nem egy határozott kép számunkra, hanem minden újabb és újabb pillanat, amit megélünk” – zárta Usickij, aki nemcsak a jelen, hanem a jövő emlékezetének részévé is válik.
