Története legjobb eredményét érte el Putyin pártja az orosz parlamenti választáson
A 23 éve domináló hatalompárt, az Egységes Oroszország rekord számú mandátumot szerzett a 450 fős dumában a hétfőn közzétett, csaknem végleges választási eredmények szerint. Közben úgy tűnik, hogy a háborúellenes Jabloko párt bejuthat egy regionális parlamentbe.
Ella Pamfilova, az orosz Központi Választási Bizottság elnöke több mint 95 százalékos feldolgozottságnál bejelentette, hogy az Egységes Oroszország a szavazatok 57,83 százalékát szerezte meg. Így a kormánypárt 355 helyre számíthat a 450 fős dumában, amivel meghaladhatja a 2016-ban elért, 343 mandátumos csúcsát. A mostani eredménnyel tehát bőven meglesz az alkotmányozó többségük, ami azt is lehetővé teszi számukra, hogy más pártok támogatása nélkül fogadjanak el törvényeket, és kezdeményezzenek alkotmánymódosításokat.
Vlagyimir Putyin pártja mellett még négy másik juthat be a parlamentbe. Az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártja (CPRF) 13,81 százalékot, a Liberális Demokrata Párt (LDPR) 8,98 százalékot, az Új Emberek pedig 7,96 százalékot szerzett. Az Igazságos Oroszország is megugrotta a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt.
A liberális, békepárti Jabloko párt – amit végül lehúztak a szavazólapról, de egyes jelöltjeik indulhattak – Novgorodban a szavazatok 97 százalékának megszámolásakor átléphette az 5 százalékos küszöböt, így bejuthatott a regionális parlamentbe.
Pamfilova azt is közölte, hogy Oroszország 111 millió választópolgárának 59,3 százaléka vett részt a választáson, ami szerinte rekordnak számít az ilyen típusú választásokon.
A parlamenti mellett több helyen regionális és önkormányzati választásokat is tartottak. A csecsenföldi elnökválasztáson a szavazatok 99,85 százalékát az orosz kormánypárt színeiben induló Ramzan Kadirov szerezte meg, aki 2007 óta vezeti Csecsenföldet, és Putyin közeli szövetségese. A legutóbbi, 2021-ben tartott elnökválasztáson – a Központi Választási Bizottság állítása szerint legalábbis – 99,7 százalékot ért el.
Ilyen körülmények közt szavaztak
Az nem volt kérdés, hogy a 23 éve domináló kormánypárt, az Egységes Oroszország nyer a péntektől vasárnap estig tartó orosz parlamenti választáson, a háború alatti első szavazás mégis a korábbinál nagyobb kihívás elé állította a Kremlt. Az állami duma tagjairól utoljára 2021-ben, tehát Ukrajna lerohanása előtt szavaztak az oroszok, a kormánypárt akkor 54 százalékot kapott. Azóta százezrével menekültek el az országból azok, akik egy kicsit is ellenkeznek a Kreml irányvonalával, elnémították, sokszor bebörtönözték az ellenzékieket, betiltottak pártokat és szervezeteket.
Ugyanakkor az orosz–ukrán háború ötödik évében a teljes körű állami kontroll mellett sem volt mindegy, hogy a háború kezdete óta első parlamenti választáson milyen mélyen kell közvetlenül belenyúlnia a hatalomnak az eredményekbe, mennyire kerül ellentétbe az állami propaganda azzal, amit a háború következtében oroszok milliói minden nap tapasztalnak.
Márpedig a putyini állítás, hogy a háború a terv szerint halad – megfeledkezve arról, hogy a propaganda egykor két-háromnapos katonai beavatkozással, Ukrajna gyors kapitulációjával számolt –, súlyos ellentétben áll a mindennapokkal. Ott vannak a tapasztalatok a sikeres ukrán dróncsapások okozta rendszerszintű benzinhiányról, az égő olajfinomítókról, a katonai veszteségek és a közép-ázsiai munkavállalók elvándorlása miatti munkaerőhiányról vagy az orosz vállalkozók tízezreinek árukészleteit megsemmisítő, az orosz hátországot mélyen elérő dróncsapásokról a Wildberries raktárai ellen.
Sokatmondó az orosz vezetés növekvő arroganciája saját polgárai felé, és egyre többször merült fel az is az elmúlt időszakban, hogy lesz-e mozgósítás a választás után. Ezt az orosz vezetés a tagadás ellenére sem tudta meggyőzően kizárni. „Nekünk megvan a saját politikai rendszerünk, a saját politikai folyamatunk” – magyarázta az orosz rendszert nem értőknek Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő. A fő cél, hogy alátámassák, a társadalom többsége nincs az ukrajnai háború ellen. Ehhez közel kétszáz ukrajnai veteránt is bevetettek, ők is elindultak a választáson, tehát jelzik: van út a hadseregből a politikai elit felé.
A független választási megfigyelő szervek nem nagyon tudnak működni. Tavaly öt év börtönre ítélték az egyik szervezet vezetőjét, Grigorij Melkonjancot, mert a vádak szerint együttműködött egy „nemkívánatos szervezettel”. Szervezetét, a Goloszt pedig bezárták.
Ukrajna az oroszországi választás harmadik napjára méretes légitámadást időzített. Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester szerint városát a háború alatti legnagyobb támadás érte. Azt mondta, 1600 drón indult el Oroszország felé, ebből 450 Moszkvát célozta. A támadásban legalább hárman meghaltak, és megrongálódott az a finomító, amit Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Oroszország egyik „legfontosabb olajipari létesítményének” nevezett. Szombaton az orosz választási rendszert kibertámadás is érte.
