Trump hibái és a közelgő félidős választások
Donald Trump ki nem kényszerített hibái, a top gazdasági menedzser imázsának elvesztése és a demokrata párt progresszív és mainstream ága közötti küzdelem is szóba került az Átriumban rögzített október 4-i felvételen. A műsorban a november 3-án tartott amerikai félidős választások tétjéről és a második ciklusának feléhez érkező Trump elnökségéről Feledy Botonddal, a Magyar Külügyi Intézet vezérigazgatójával, Tábor Áronnal, az ELTE oktatójával és Tóth Gergellyel, a Telex állandó szerzőjével beszélgetett Simor Dániel.
Az esemény második panelje kifejezetten gazdasági szempontokról szólt, az erről készült második adást a napokban teszik közzé.
A midterm választáson a teljes szövetségi képviselőházat és a szenátusi helyek harmadát újraválasztják. Jelenleg mind a szenátusban, mind a képviselőházban a republikánusok vannak többségben. A választási esélyekről Tábor Áron azt mondta, hogy a felmérések szerint 8-9-10 százalékos a demokraták előnye országosan, ha az a kérdés, hogy republikánust vagy demokratát akarnak küldeni a képviselőházba. Szerinte az valószínű, hogy a demokratáké lesz a képviselőház, de a szenátus komplikáltabb, mert ott republikánusoknak kedvező helyeken lesz választás. Mégis képbe kerültek hagyományosan a republikánusok felé hajló államok.
Tóth Gergely itt megjegyezte, hogy a kampány úgy indult, hogy mindenki azt mondta, a képviselőház átbillen, de a szenátus valószínűleg nem. „Egy olyan ki nem kényszerített hiba kellett Trumptól, mint az iráni háború, ami aztán magával hozta a biztosnak mondott államok kétségessé válását” – mondta.
A félidős választás tétjét, illetve jelentőségét jól mutatja például, hogy az iráni háború megindítása az elnök hatásköre, de annak finanszírozása már függ a kongresszusi többségtől. Tóth Gergely arról is beszélt, hogy ha demokrata többség van legalábbis a képviselőházban, akkor jobban ránéznek az elnök körmére, hogy mire költi az adófizetők pénzét. Azonban Feledy Botond szerint Trump jelentős mértékben elnöki rendeletekkel kormányoz, a kongresszust sokszor megkerüli, így az elmúlt két évben elfogadott törvények száma jelenleg rekordalacsony. Az elnöki rendeletek tömkelegén pedig az sem változtatna alapjaiban, ha rosszul szerepel pártja november 3-án.
A demokratáknál a szenátusi előválasztásokon több érdekes, új jelölt is nyert. Tábor Áron szerint most is látványosan jelen volt a párt mainstream és progresszív, balosabb irányvonala közötti küzdelem. Az oktató arról beszélt, hogy van egy olyan értelmezés, hogy áttörtek a progresszívek, azonban ezzel egyes szavazói rétegeket megnyer a párt, míg másokat elveszít. Hozzátette: sok államban az extrém baloldali jelölteket kivetették magukból, amiből kiderül, hogy nem kell országosan egy stratégiát alkalmaznia a pártnak. Tóth Gergely szerint sem szabad az amerikai politikát országosként értelmezni, államonként eltérő, hogy mik a prioritások. Feledy Botond pedig arról beszélt, hogy a kultúrharcos témák kevésbé mozgatják meg az embereket, „ezt a megélhetés, vagy ha úgy tetszik, a tények kezdik felülírni”.
Feledy Botond szerint a választáson érdekes kérdés, hogy most meg tudják-e tartani a 2024-ben létrejött nagy Trump-koalíciót. „Ennek most nagyon inganak a szélei, és korántsem biztos, hogy ezt megint össze tudják hozni” – mondta. Tóth Gergely arról beszélt, hogy Trumpnak eddig volt egy „top gazdasági menedzser imázsa”, ami 2024-ben is segített neki. A felmérések szerint most a gazdasági kérdésekkel is nagyon elégedetlenek a választók, ami fontos mutató lehet.
A beszélgetésben szóba került még, hogy mi az a jelenet vagy esemény, ami leírja, hogy éppen mi határozza meg az elnök, illetve az ország politikáját; miben más Trump második ciklusa az elsőhöz képest; a félidős választások nemzetközi tétje és az esetleges változások; és az is, hogy miért érdemes figyelni, hogyan mozog a következő két évben Trump alelnöke és külügyminisztere.
