Szeparatista népszavazás Alberta tartományban
Hétfőn népszavazást tartanak a kanadai Alberta tartományban arról, hogy a lakosok elindítsák-e a tartomány kilépési folyamatát Kanadából. A szavazást több más kérdés mellett tartják meg, a részvétel azonban nem jelent azonnali döntést az elszakadásról. Az olajban, földgázban gazdag nyugati tartomány az ország olajtermelésének több mint 84 százalékát adja, napi közel négymillió hordóval.
A szeparatizmus támogatottsága a felmérések szerint nem túl nagy, a lakosság elsöprő többsége maradni szeretne Kanadában. Az elszakadáspártiak elsősorban a liberális kormány környezetvédelmi politikáját kifogásolják, amely szerintük hátrányba hozza a petrolkémiai ipart, és úgy látják, Alberta aránytalanul sokat ad a központi költségvetésbe.
Az albexit népszavazási kérdése
A hétfői népszavazás kérdése arról szól, hogy Alberta maradjon-e Kanada tartománya, vagy a tartományi kormány indítsa meg az alkotmány által előírt jogi eljárást egy kötelező erejű népszavazás megtartásáról, amely eldönthetné, hogy Alberta elszakad-e Kanadától. A szavazás így nem végleges döntés, de több egy egyszerű véleménynyilvánító referendumonál: megmutatja, hogy az albertaiak tovább akarnak-e menni az ügydöntő népszavazás felé vezető úton.
Az elszakadáspártiak szerint elvették tőlük a lehetőséget, hogy valóban megkérdezhessék az albertaiakat a függetlenségről, míg az ellenzők már a kérdés felvetését is elítélik. Az albertai függetlenségi mozgalom mozgatói a 2022-es járványintézkedés-ellenes Szabadság-konvoj szervezői közül kerültek ki.
A miniszterelnökök álláspontja
Mark Carney kanadai miniszterelnök korábban nagyon veszélyes blöffnek nevezte az albertai népszavazási kezdeményezést, és arra figyelmeztetett, hogy egyesek számára ez a valós leválás kezdete lehet. Carney egyértelműen a maradás mellett áll: szerinte a leválás hosszú és bizonytalan folyamatot indítana el, és az olajexport diverzifikálását szolgáló, a nyugati partra vezető olajvezeték csak Kanada szövetségi keretein belül épülhetne meg.
Danielle Smith tartományi miniszterelnök szintén a maradást támogatja, és közölte, hogy a felmérések szerint az új, kötelező erejű voksolást akarók 22 százalékos aránya is túl magas neki. Keith Wilson, az albexit-mozgalom vezetője kampányában azt kérdezte, mi fogja megvédeni a tartományt, amikor Ottawa újra Alberta ellen fordul.
Kilépés helyett maradás
A felmérések szerint nem sok esélye van annak, hogy Alberta a kilépés mellett döntsön. Ha mégis így alakulna, alkotmányosan nem lenne egyszerű a helyzet: egy 1998-as legfelsőbb bírósági döntés szerint a tartományok nem szakadhatnak ki maguktól, előbb tárgyalniuk kell a szövetségi kormánnyal. Egy új állam létrehozása a Calgary Közpolitikai Iskola szeptemberi számításai szerint 50 és 170 milliárd kanadai dollár közötti összegbe kerülne, az elszakadási tárgyalások alakulásától függően.
Az albertaiak hétfőn további kilenc kérdésben is szavazhatnak, amelyek egy része a bevándorlás szabályozásáról, más része a tartományok nagyobb autonómiájáról szól. A Globe and Mail szerint sok kritika érte Smith kormányfőt, mert ellenzői szerint az általa dollármilliós kampánnyal tolt kérdések csak fűtik a bevándorlóellenességet és a szeparatizmust.
Québecben is fellángolt a vita
Kanada másik tartományában, a francia ajkú Québecben is fellángolt a hasonló vita, miután az október 6-i tartományi választást a Paul St-Pierre Plamondon vezette Québeci Párt nyerte. A párt a voksok 30 százalékát szerezte meg, így kisebbségi kormányt alakíthat. Plamondon őszinte párbeszédet ígért a kanadai kormánnyal, és megjegyezte, még mindig a független Québec az álma.
A tartományban már tartottak két népszavazást az elszakadásról, de 1980-ban és 1995-ben is a maradás mellett döntöttek a québeciek. A felmérések most is átlag 30 százalékra teszik az elszakadáspártiak arányát. Plamondon az Amerikával fennálló feszült viszony miatt jelezte, csak Donald Trump távozása után, leghamarabb 2029-ben tartana népszavazást az elszakadásról.
