Putyin és Orbán találkozója: Milyen megállapodások születtek?
Viktor Orbán orosz elnökkel, Vlagyimir Putyinnal folytatott találkozója jóval hosszabbra sikerült, mint azt eredetileg tervezték. A moszkvai megbeszélés másfél órásra nyúlt, amelyről Szijjártó Péter külügyminiszter számolt be YouTube csatornáján.
Oroszország betartja a megállapodásait
Szijjártó elmondása szerint sikerült garantálni Magyarország energiabiztonságát, amiért a delegáció érkezett. A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy az orosz fél vállalta, hogy teljesíti az eddigi megállapodásokat, mind a földgáz, mind a nyersolaj tekintetében.
Ez a megfelelőség lehetővé teszi Magyarország számára, hogy továbbra is orosz energiaforrásokat importáljon a Druzhba kőolajvezetéken és a South Stream gázvezetéken. Míg a Washington által tervezett szankciók kérdésesek voltak, a november 7-i Orbán-fehér házi látogatás során már megállapodtak arról, hogy az Egyesült Államok nem fog szankciókat bevezetni a két vezetéken történő szállításokra. Mindez, habár bizonytalanság övezi, hogy mennyi ideig marad érvényben, a magyar miniszterelnök elmondása szerint lehet, hogy Trump elnökségének és Orbán miniszterelnökségének időtartama alatt folytatódik.
Gazdasági kedvezmények és költségek
Szijjártó kiemelte, hogy a látogatás sikeresen hozzáadta a konkrét energiaforrásokat a Washington által kiadott szankciók alóli mentességhez. A külügyminiszter szerint mindez elegendő ahhoz, hogy megőrizzék a közüzemi költségek csökkentését. Ismertette, hogy sikerült elkerülniük, hogy a magyar családok karácsonyra háromszoros költségeknek legyenek kitéve, anélkül, hogy részletezte volna, hogyan fogják ezt megvalósítani a meglévő szerződések fényében.
Nukleáris bővítés és geopolitikai feszültségek
A Paks nukleáris erőmű bővítése is terítékre került, Szijjártó arról tájékoztatott, hogy a betonozási munkálatok február 5-én kezdődnek. Az ukrajnai háború vége és a „béke misszió” ezúttal kevésbé szerepelt, mint Orbán nyári moszkvai látogatásakor. Putyin ismételten biztosította a magyar fél számára, hogy ha Trump és Putyin között lenne békefórum, akkor annak helyszíne, Budapest lenne.
Kihagyott alapvető kérdések
Fontos, hogy Szijjártó nem esett szóba a megbeszélés egyik kulcskérdéséről, amelyet Putyin „problémás ügynek” nevezett az energiaszektorral kapcsolatban. A napokban Putyin a Paks nukleáris erőmű számára szükséges fűtőelemek importálásáról beszélt, amelyeket Magyarország eddig Oroszországból szerzett be. Az Egyesült Államokkal aláírt megállapodás értelmében azonban a Westinghouse vállalat is fűtőanyagot exportál Magyarországra, ami veszélyezteti Oroszország kizárólagos helyzetét ezen a területen.
Ez a sokszínűsítés előnyös Magyarország számára, de a közvetett tárgyalások során Oroszország hogyan reagált erre, még kérdéses.
Jövőbeli lehetőségek
Szijjártó nem említette, hogy szóba került volna magyar cégek részvétele orosz érdekekben Európában, amelyek szankciók vonatkoznak: ilyen például a Lukoil balkáni hálózata és a szerb olajfinomító, amelynek többségi tulajdonosa orosz cég, és amely így az amerikai szankciók hatálya alá esik, tehát nyersolajellátása már nem garantált.
Orbán csütörtökön Szerbiában tárgyalt a szerb elnökkel, ahol megerősítette, hogy pénteken Moszkvába utazik. Aleksandar Vučić társaságában a sajtótájékoztatón kijelentette, hogy „ha a szerbek úgy döntenek,” „Magyarország készen áll” részt venni a Pančevo finomító működésében.
Az események alakulása nyomon követése kulcsfontosságú lehet a jövőbeli energiabiztonsági és geopolitikai stratégiák szempontjából.
