Nyilvánosságra kerülnek az ügynökakták: 55-60 ezer név szerepelhet a dokumentumokban
Nemzetközi szinten is egyedülálló az, ami most történik – jelentette ki Cseh Gergő Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója az intézmény keddi sajtótájékoztatóján. Az eseményen elhangzott, hogy a közbeszédben csak ügynökaktáknak nevezett iratok először november 4-én, majd 2027. február 25-én válnak nyilvánossá, összesen mintegy 55-60 ezer név lesz olvasható bennük.
A főigazgató szerint a közvélekedéssel ellentétben a keleti blokk más országaiban nem történt meg ilyen mértékű iratnyilvánosságra hozatal. Németországban például egyetlen nevet sem hoztak nyilvánosságra. Cseh Gergő Bendegúz úgy fogalmazott, sok családot és közösséget fog érzékenyen érinteni az, ami az iratokból kiderül majd.
Csak nagyjából 9 ezer ember beszervezési körülményei ismerhetők meg
Papp István, a levéltár tudományos főosztályának vezetője hangsúlyozta, óvatosnak és körültekintőnek kell lenni az adatokkal, amelyek helyi szintre is le fognak menni. Mint mondta, előfordulhat, hogy a nagyapánk vagy a szeretett szomszédunk is szerepel majd az iratokban, és ez nagyon hamar nyilvánvalóvá válik. Hozzátette: a diktatúra viszonyai nagyon bonyolultak, sokkal jobban áthatják a mindennapjainkat, mint ahogy azt gondolni szeretnénk.
A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy szinte mindenki fog hálózati személyt találni a családban. A közzétett nevek között biztosan lesznek közéleti szereplők is. A Kádár-rendszer óta eltelt idő miatt azonban a mintegy 50-60 ezer névből mindössze 1-2 ezer lehet jelenleg is munkaképes korú, és nagyjából 5-8 ezren lehetnek azok, akik még életben vannak.
A nyilvánosságra hozandó iratok között szerepel a 6-os karton, amely a beszervezett, illetve sikertelenül beszervezni próbált személyek nyilvántartási kartonja. Ebből kiderülnek az érintettek személyes adatai és a beszervezéssel kapcsolatos bizonyos információk. Emellett a B-naplók is nyilvánossá válnak, amelyek segítségével áttekinthető a hálózati személyek beszervezési dossziéinak nyilvántartása. Maguk a B-dossziék azonban csak 2027 februárjában lesznek kereshetők.
A dokumentumokat egy kereshető adatbázisba töltik fel, amely a www.nyitottaktak.hu oldalon lesz elérhető november 4-étől. A mágnesszalagokon olyan adatsorok találhatók, amelyekből többek között az érintett neve, születési helye, születési ideje, anyja neve és a beszervezési dossziéjának száma olvasható ki. A főigazgató szerint ezeken a szalagokon soha nem voltak például fényképek vagy más dokumentumok másolatai.
Egyes adatok kitakarásra kerülnek
A dokumentumokban kitakarások lesznek azoknál a részeknél, amelyek az érintettek egészségi állapotáról, kóros szenvedélyeiről, szexuális életéről vagy szexuális irányultságáról szóló adatokat tartalmaznak. Ez nem a levéltár döntése, a Tisza-kormány által benyújtott törvényjavaslat határozza meg.
Cseh Gergő Bendegúz megjegyezte azt is, hogy a levéltár lehetőséget biztosít minden érintettnek, akinek a neve kikerül, hogy helyesbítést kérjen az iratokhoz. A kérés esetén a helyesbítést hozzákapcsolják a dokumentumokhoz, ami a főigazgató szerint kiegyensúlyozottságot biztosít majd. Elmondta azt is, hogy sok irat azért nem lesz elérhető, mert valamilyen formában eltűnt, sok esetben azért, mert korábban törölték azokat. A megbízható kutatások szerint 150-160 ezer embert szervezhettek be, de a dokumentumokban 50-60 ezer nevet fognak nyilvánosságra hozni.
Különleges körülmények között tárolják az iratokat
Vörös Géza, az ÁBTL levéltári főosztályának vezetője a sajtótájékoztató utáni raktárbejáráson elmondta, hogy a dokumentumokat speciális körülmények között, a napfénytől elzárva, folyamatosan 17-18 fokon, 50 százalék körüli páratartalomban, egy pincében tárolják. A csak mágneskártyákkal nyitható ajtók mögött megbújó raktárhelyiségben több száz négyzetméteren, salgópolcokon tornyosulnak a dossziékkal teli papírdobozok.
A raktárbejáráson szó esett arról is, hogy a levéltár milyen típusú dokumentumokat tárol azokról az emberekről, akikről az állambiztonsági szolgálatok azt gondolták, államellenes bűncselekményeket követtek el vagy terveztek elkövetni. A nyilvánosság számára megismerhetővé váló iratok mellett továbbra is rejtve maradnak például a munkadossziék, amelyek a konkrét jelentéseket tartalmazzák. Ezek nyilvánosan nem lesznek elérhetők, de a saját magukra vagy elhunyt családtagjukra vonatkozó iratokat az állampolgárok továbbra is kikérhetik a levéltártól.
