A Tisza a házszabály módosításával akadályozná meg az ülések széttrollkodását
Fél évvel az új parlament megalakulása után több ponton átírná a Fidesz kétharmados többsége alatt elfogadott országgyűlési törvényt és a házszabályt a Tisza-frakció. Hantosi István, Bujdosó Andrea Anna, Melléthei-Barna Márton és Rák Richárd kedd este 23:10-kor nyújtotta be a két módosító javaslatot, percekkel azután, hogy a kormány 21 másik törvénycsomagot terjesztett az Országgyűlés elé.
A frakció szerda reggeli sajtóközleménye szerint a javaslatcsomag célja a parlamenti munka demokratikusabbá és átláthatóbbá, illetve a viták koncentráltabbá tétele, valamint az elmúlt 16 év túlzó és önkényes bírságai helyett a képviselői számonkérhetőség következetesebb érvényesítése.
A javaslat alapján rövidülnek a parlamenti viták: az előterjesztők nyitóbeszéde az eddigi 30 helyett csak 20 perc, a zárszó 30 helyett csak 15 perc lesz. A frakció közleményében úgy fogalmazott, hogy önmagában az éjszakába nyúló parlamenti viták nem garantálják a minőségi jogalkotást, a felszólalási időtartamok ésszerű módosításával pedig a tartalmasabb, felkészültebb és lényegre törőbb parlamenti munkát kívánják ösztönözni.
A csomag politikailag egyik legfontosabb változtatása a személyes érintettség szabályainak szigorítása. A parlament májusi megalakulása óta a fideszes és a KDNP-s képviselők előszeretettel éltek ezzel a lehetőséggel, hogy reagáljanak Magyar Péter maratoni napirend előtti felszólalásaira és viszontválaszaira. Szeptemberben Hallerné Nagy Anikó utasította rendre Pócs Jánost és Balla Györgyöt, de korábban is hangos csörték voltak arról, hogy mi számít személyes érintettségnek. Magyar Péter már a nyáron arra kérte a Házbizottságot, hogy módosítsák a szabályokat, mert szerinte a fideszes képviselők visszaélnek a házszabállyal.
A jelenlegi házszabály szerint az ülést vezető elnök indokolt esetben engedélyezheti a személyében érintett képviselő felszólalását minden kötött tárgyalási rendű vitában. A mostani módosítás elfogadása esetén az eddigi kettő helyett csak egy perc lesz a felszólalásra, és ha a személyes érintettség miatti felszólalások jelentősen akadályozzák az Országgyűlés munkáját, az elnök betilthatja a további ilyen felszólalásokat az adott ülésnapon; ilyenkor írásban lesz lehetőség ezeket megtenni.
A javaslat részletesen meghatározza, mi számít személyes érintettségnek: ha a képviselőt név szerint vagy egyértelműen azonosítható módon megszólítják; ha neki olyan kijelentést, véleményt vagy magatartást tulajdonítanak, amelyet állítása szerint nem tett; ha korábbi felszólalását félreérthetően vagy elferdítve ismertetik; vagy ha a felszólalás a személyére, magán- vagy családi életére vonatkozik, és a közéleti tevékenység bírálatán túlmutatva érinti a becsületét, közéleti hitelességét vagy feddhetetlenségét. A képviselő nevének puszta említése vagy korábbi véleményének kritikája nem számít személyes érintettségnek.
A képviselőnek a felszólalás elején legfeljebb két mondatban kell megindokolnia az érintettségét; ha ezt elmulasztja, az elnök megvonja tőle a szót. Ha ennek ellenére folytatja, egy hónapig nem kaphat szót személyes érintettség miatt, ismétlődés esetén két hónapig. Ha egy ülésen a frakció három képviselője is megszegi a szabályt, az érintett frakció tagjai egy hónapig nem kaphatnak szót személyes érintettség miatt.
A javaslat csökkentené a napirend előtti felszólalások számát: az ülés minden hetében egy, a napirendben megállapított ülésnapon lesz csak erre lehetőség. Ez nem vonatkozik a miniszterelnökre, a kormány tagjaira és a köztársasági elnökre, akik továbbra is minden ülésnap elején felszólalhatnak, és akik a módosítás után bármilyen országos jelentőségű ügyben szót kérhetnek, szándékukat legkésőbb az ülés megnyitása előtt egy órával bejelentve.
Megszüntetnék a házelnök lehetőségét a sok millió forintos fegyelmi büntetések kiszabására. A javaslat megszünteti a tiszteletdíj-csökkentés kötelező alsó határait, mérsékli a felső határokat, és csak ismételt jogsértés esetére teszi lehetővé azok megemelését. A legnagyobb büntetés legfeljebb háromhavi tiszteletdíj levonása lesz, ha a képviselő akadályozza az ülés, a vita, a szavazás menetét, vagy fizikai erőszakkal fenyeget, arra felhív vagy erőszakot alkalmaz. Ismétlés esetén a büntetés kétszereződik.
A csomag további elemei: nem szólalhatnak fel a magyar EP-képviselők a plenáris és bizottsági üléseken; kötelező lesz társadalmi részvétellel foglalkozó állandó bizottságot létrehozni; a Mentelmi Bizottság paritásos marad, de minden frakciónak lesz legalább egy helye; a parlamenti vizsgálóbizottságok külföldi címre is küldhetnek idézést, a külföldön élők online kapcsolódhatnak be; a képviselőkön túl bárki felszólalhat jelnyelven, a tolmácsot az Országgyűlés Hivatala biztosítja. Az új szabályok 2027. február 1-jén léphetnek hatályba.
