Több helyszínen tartottak nyomozási cselekményeket az MNB-ügyben
A Központi Nyomozó Főügység szerdán összehangolt nyomozási cselekményeket hajtott végre a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt folyamatban lévő nyomozásban – közölte a főügyészség. Az ügyészek jelenleg több helyszínen folytatják az eljárási cselekményeket.
Az akcióban a főügyészség felkérésére a Nemzeti Nyomozó Iroda, a Budapesti Rendőr-főkapitányság és a Nemzeti Védelmi Szolgálat munkatársai is részt vesznek, míg az eljárási cselekmények biztosítását a Készenléti Rendőrség látja el. A részletesebb tájékoztatást az elsődleges nyomozati cselekmények elvégzését követően, várhatóan a kora esti órákban adják ki.
Ősszel tett feljelentést a jegybank
Szeptemberben a Magyar Nemzeti Bank vezetése feljelentést tett hűtlen kezelés, hanyag kezelés, csalás és hivatali visszaélés gyanúja miatt öt tulajdonában álló ingatlan értékvesztésével összefüggésben. Nem sokkal később Varga Mihály jegybankelnök azt is bejelentette, hogy újabb 30 ezer oldalnyi dokumentumot adott át határidőre az MNB korábbi működésével kapcsolatos visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottságnak.
Október elején a parlamenti vizsgálóbizottság több mint három órán keresztül hallgatta meg Kósa Lajost és Bánki Eriket. A bizottság korábban azt ígérte, hogy munkája során megpróbálja azonosítani az ügy főszereplőit, és meghallgatásra idézi őket; ez a folyamat Kósa és Bánki meghallgatásával kezdődött el. A két volt képviselő hasonló taktikát választott: azzal kezdték a meghallgatásukat, hogy nem értik, miért kell ott lenniük, majd azzal folytatták, hogy korábban semmilyen visszaélésre nem gyanakodtak a jegybanki alapítványok körül. Bánki 2016-ban nyújtotta be azt a törvénymódosító javaslatot, amelynek célja az volt, hogy a jövőben ne lehessen adatigényléssel kikérni a jegybanki alapítványok költéseit; Kósa ekkoriban a Fidesz parlamenti frakcióvezetője volt.
Több tízmilliárd forint értékű lefoglalás
A Központi Nyomozó Főügyészségen zajló nyomozás a Matolcsy György elnöksége alatt az MNB-nél és alapítványánál történt feltételezett visszaélések miatt indult. Ennek során már több tízmilliárd forint értékű lefoglalásra is sor került.
Az Állami Számvevőszék tavaly március közepén három, összesen több mint hatszáz oldalas jelentést tett közzé, amelyek többé-kevésbé a jegybankhoz köthetők: a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány gazdálkodásáról, a Neumann János Egyetemért Alapítvány befektetéseiről, valamint magának az MNB-nek a működési szabályszerűségéről, köztük a székházfelújítás költségéről. A PADME gazdálkodásáról szóló jelentés állapított meg súlyos hiányosságokat és hatalmas veszteséget okozó döntéseket a jegybank több százmilliárd forintnyi alapítványi vagyonának kezelésével kapcsolatban.
Átszerveződés a PADME körül
Az ügy másik szála, hogy 2025 elején különös átszerveződések kezdődtek a PADME körül. Az MNB-alapítvány vagyonát kezelő Optima Befektetési-, Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Zrt. alapkezelője, a hasonló nevű Optima Befektetési Alapkezelő Zrt. fölé február 28-tól új tulajdonost jegyeztek be. Ez a Közép-Európai III. Magántőkealap volt, amelyet egészen a közelmúltig a Száraz István többségi tulajdonába tartozó Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt. menedzselt. A lépéssel az akkori alapítványi kuratórium és céges menedzsment Matolcsy György jegybankelnökségének utolsó napjaiban megpróbálta átjátszani a PADME vagyonkezelőjének cégét a Közép-Európai III. Magántőkealapnak. Az új jegybankelnök, Varga Mihály ezután vizsgálatot indított, és az Állami Számvevőszékhez fordult. 2025 márciusában az Állami Számvevőszék megállapította, hogy Matolcsy György elnöksége alatt százmilliárdos nagyságrendű vagyon tűnt el a Magyar Nemzeti Bank alapítványából.
