Új hangfelvétel került nyilvánosságra Szijjártó Péter és Szergej Lavrov telefonbeszélgetéséről
Legújabban egy oknyomozó újságcikk révén újabb részletek kerültek napvilágra a magyar külügyminiszter, Szijjártó Péter és az orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov közötti telefonbeszélgetésről. A cikk alapján Szijjártó az elmúlt években többször is a Kreml érdekeit képviselte az Európai Unió ülésein és tanácskozásain. Ráadásul aktívan dolgozott, hogy a szankcionált orosz személyek és cégek lekerüljenek az uniós szankciós listáról.
Az említett beszélgetés átiratát és a hangfelvételt egy oknyomozó újságírókból álló konzorcium szerezte meg, amelynek tagjai között található a VSquare, a FrontStory, a Delfi Estonia, a The Insider és a Ján Kuciak Nyomozó Központ.
Az átirat tanúsága szerint alig egy órával azután, hogy Szijjártó Péter 2024. augusztus 30-án megérkezett Szentpétervárról Budapestre, telefonhívást kapott Lavrovtól. Az orosz külügyminiszter nyújtott egy tájékoztatást arról, hogy a magyar politikus kedvező megnyilatkozásait széleskörűen idézte az orosz média. Szijjártó aggodalmát fejezte ki emiatt, mire Lavrov megnyugtatta, hogy csupán azt mondták, hogy „pragmatikusan küzd a hazája érdekeiért”.
A beszélgetés fő tema a gazdag orosz oligarcha, Alisher Uszmanov családtagja, Gulbahor Iszmajlova uniós szankciós listáról való eltávolítása volt. Lavrov Szijjártónak kifejtette, hogy Uszmanov kérte, emlékeztesse őt a nővér ügyére, és Szijjártó megígérte, hogy foglalkozni fog vele, és hogy Magyarország hamarosan benyújt egy javaslatot az EU-hoz.
Ráadásul Lavrov és Szijjártó kölcsönösen bírálta az Ukrajna támogatását nyújtó EU-s országokat, élén Josep Borrell, az EU külügyi főképviselőjével. Lavrov Borrelt „a legnagyobb csalódásának” nevezte, míg Szijjártó gúnyosan „európai Bidennek” hívta őt. A beszélgetés végén Szijjártó méltatta a Gazprom új székházát, amelyet látogatott, és megígérte, hogy mindig a rendelkezésére áll.
A cikk azt is állítja, hogy Szijjártó Péter szoros kapcsolatban állt Pavel Szorokin orosz energiaügyi miniszterhelyettessel a szankciók terén. Szorokin, akit Vlagyimir Putyin „titkos fegyverének” tartanak, a telefonbeszélgetések során Szijjártónak arról számolt be, hogy az orosz árnyékflotta ellen irányuló uniós szankciókat szeretnék enyhíteni. Szijjártó emellett felajánlotta, hogy eltávolítja az EU által szankcionálásra javasolt orosz bankokat is.
Egy másik, 2025. június 30-i hívás során Szijjártó kifejtette Szorokinnak, hogy az EU megtagadta tőle az információt a 2Rivers nevű cég ellen tervezett szankciókról, mivel nem tudtak közvetlen magyar érdekeltséget azonosítani. Az EU szerint a 2Rivers kulcsszereplője az orosz olaj árnyékflottán való világpiaci értékesítésében.
Szijjártó említette, hogy eddig 72 orosz szervezetet sikerült levennie a szankciós listáról, de 128 még mindig rajta van. A beszélgetés során megjegyezte, hogy ha Szorokin munkatársai segíthetnek az azonosításban, akkor komolyabb érvekkel térhet vissza az EU-hoz a szankciók ellen.
A cikk közzététele után Szijjártó reakciója elérhető a közösségi médiában, ahol kifejtette, hogy tudomásul vette, hogy külföldi titkosszolgálatok lehallgatják a telefonbeszélgetéseit. Azt is hangsúlyozta, hogy a szankciós politika kudarcnak bizonyult, mely több kárt okoz az EU-nak, mint Oroszországnak. Továbbá nyilvánvalónak nevezte, hogy Magyarország nem engedi meg szankciók kiterjesztését olyanokra, akik az ország energiaellátása szempontjából fontosak.
A Politico hírei szerint az európai uniós döntéshozók Magyarországot egyre inkább kizárják a fontos tárgyalásokból, mivel aggodalmukat fejezik a magyar kormány információszivárgása miatt Oroszország felé.
