Egyszerűsített jogállamisági eljárást javasolnak a friss uniós tagoknál
Az Európai Bizottság keddi javaslatcsomagja egyszerűsített jogállamisági eljárást és kereskedelmi korlátozásokat tenne lehetővé a frissen csatlakozott uniós tagállamoknál. A testület azt is megvizsgáltatná, hogy hol lenne érdemes áttérni az egyhangú döntéshozatalról a többségi döntéshozatalra.
A javaslatot az Európai Parlament strasbourgi épületében mutatták be. Marta Kos bővítési biztos hangsúlyozta: felmérték, mennyire állnak készen a bővítésre, és mire van ehhez szükség a tagoktól és a jelöltektől.
A hetes cikkes eljárás egyszerűsített változata
Az Európai Bizottság intézményi biztosítékot vezetne be, amely gyakorlatilag a jelenlegi hetes cikkes jogállamisági eljárás egyszerűsített változata lenne. Ilyet 2017-ben Lengyelország, 2018-ban Magyarország esetében kezdeményeztek, de a magyar ügy még mindig nem haladt előre. Idén az EU bírósága történetében először mondta ki, hogy Magyarországon sérülnek azok az alapértékek, amelyeket a hetes cikkes eljárásnak kellene betartatnia. Ezek nemcsak a tagság, hanem a tagjelöltség előfeltételei is.
Az eljárás végén bizonyos uniós tagságból fakadó jogokat függeszthetnének fel. Arról, hogy pontosan mit, a tagállami kormányok dönthetnének, de az uniós alapszerződések a szavazati jog felfüggesztését említik példaként. Az eljárás egyik lépésében – az érintett tagállamot leszámítva – egyhangú döntés kellene az EU-ügyi miniszterektől az alapértékek megsértésének megállapításához. Ezt könnyen meg lehet kerülni, ha két kormány kölcsönösen vétózik egymás ellen.
A bizottsági javaslat szerint az új eljárásban nem egyhangúlag, hanem minősített többséggel döntenének, így egy-két kormány nem tudna vétózni. A blokkoló kisebbséghez minimum négy olyan tagállam kellene, amelyek az uniós lakosság legalább 35 százalékát képviselik.
Az új eljárást csak a legfeljebb 15 éve csatlakozott országoknál lehetne kezdeményezni, így a jelenlegi tagok közül legfeljebb Horvátországnál jöhetne szóba 2028 közepéig. Az eljárást akkor is elindíthatnák, ha egy kormány sérti az őszinte, jóhiszemű együttműködés elvét.
A hetes cikkes eljárást időkeretekkel és utánkövetéssel erősítenék meg, mert hatékony használata eddig kihívásokba ütközött.
Fokozatos tagság és kereskedelmi korlátozások
A tagjelölteknél a tagsághoz megkövetelnék a stratégiai igazodást. A csatlakozási szerződés aláírása és a tagság kezdete közé felügyeleti rendszert vezetnének be, végső esetben halasztási záradékkal.
A csatlakozás fokozatosabbá válna, de az uniós tagsághoz nem lenne pótlék, és az utat sem lehet lerövidíteni. A csatlakozás előtt tesztelnék a jelölteknél többek között a pénzügyek kezelését is.
Marta Kos kifejezetten Ukrajnáról elmondta: a mezőgazdaság mérete és termelékenysége miatt célzott intézkedéseket vezetnének be az érzékeny agrártermékekre. Emellett országokra szabott segítséget nyújtanának a jelölteknek a csatlakozási folyamatban és abban, hogy csatlakozzanak az Európai Ügyészséghez.
Többségi döntéshozatal és megerősített együttműködés
Az Európai Bizottság a megerősített együttműködésben megoldást lát arra, hogy haladjanak a blokkolt döntéseknél. Az uniós alapszerződésekben létezik egy egyszerűsített eljárás arra, hogy egyes területeken áttérjenek a minősített többségre. A bizottság megvizsgálná, mely ügyekben lenne érdemes élni ezzel az áthidaló záradékkal, de az áttérésről a kormányoknak kell egyhangúlag dönteniük.
Miért most jött ez a csomag?
Az EU 2013 óta nem bővült, de Montenegróval már elkezdték megszövegezni a csatlakozási szerződést, és a bizottsági elnök várakozásai szerint 2028-ban taggá válhat. Albániát is az éllovasok között említették. Ukrajnával és Moldovával még csak a csatlakozási fejezetek elején tartanak, a magyar kormány pedig blokkolja a haladást két fejezetcsoportnál.
Marta Kos szerint a négy országról – Albániáról, Moldováról, Montenegróról és Ukrajnáról – október végén mutatnak be külön ütemtervet. Az új tervek először a Montenegróval kötött csatlakozási szerződésben tűnhetnek fel.
Kanada továbbra sem lehet tag
Bár a média egy része arról spekulált, hogy az EU és Kanada erősíti kapcsolatait, Marta Kos kiemelte: Kanada nem európai ország, így nem teljesíti a lehetséges tagjelöltség feltételét. A társult tagság jelenti a maximumot, amit egy nem európai országnak nyújthatnak.
