Felülről akarták leállítani a Völner–Schadl-ügyet a nyomozás kezdetén
A Völner–Schadl-ügyben már az előkészítő eljárás szakaszában megpróbálták felülről leállíttatni a nyomozást, de ezt sikerült megakadályozni – mondta Fürcht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészség korábbi vezetője a parlament Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottsága előtt szerdán.
Fürcht szerint az eljárás során azt látták, hogy Varga Judit igazságügyi miniszterként nem tudott a visszaélésekről. Felmerült, hogy együttműködőként vonják be az eljárásba, de erre nem került sor. Elmondása szerint Polt Péter akkori legfőbb ügyész nem javasolta Varga bevonását, mert aktív politikusról volt szó, és ezzel ők is egyetértettek.
A volt főügyész elmondta, még helyettes főügyészként találkozott az üggyel, amikor előkészítő eljárás zajlott, mert végrehajtók egy NAV-os eljárást igyekeztek befolyásolni. Az ügyet a Nemzeti Védelmi Szolgálat tárta fel. Egy NVSZ-es rendőr hívta fel őt, aki azt tapasztalta, hogy Schadl György bement Völner Pálhoz az Igazságügyi Minisztériumba egy boros zacskóval, és azzal jött le. Az NVSZ munkatársa azt kérdezte, megfigyelhetik-e a minisztérium épületét.
Ezután Tomin Szilvia tábornok, az NVSZ főigazgatója találkozót kért tőle, akivel az autója hátsó ülésén beszélgettek. Tomin arra figyelmeztette, hogy fentről azt az utasítást kapta, a Völner Pállal kapcsolatos előkészítő eljárást le kell zárni, mert „ebből nem lehet ügy”. Ezután Tomin és Fürcht külön-külön felhívták Ibolya Tibor fővárosi főügyészt. A megoldás az lett, hogy a Fővárosi Nyomozó Ügyészség vezetője tesz feljelentést a Központi Nyomozó Főügyészségen. „Ha nincs Tomin Szilvia, ma nincs Völner-Schadl-ügy” – mondta Fürcht, aki szerint Tomin Szilviának és Ibolya Tibornak is sok köszönhető az ügyben.
Fürcht beszélt egy akkori alügyészről is, aki titkosszolgálattól érkezett, részt vett a nyomozásban, majd magas beosztásba ment vissza egy titkosszolgálathoz, és akinek „a vezetékneve Szathmáry volt”. Később kollégái jelezték, hogy nem volt hajlandó aláírni olyan jelentéseket, amiket ő végzett el. Ezután kaptak egy felettes ügyésztől olyan szóbeli utasítást, hogy őszig be kell fejezni a nyomozást, a lefoglalt iratok hiteles másolatait pedig meg kell semmisíteni. Ezt nem teljesítették, a másolatokat a páncélszekrényben rejtették el, és Fürcht szerint ezeknek még most is ott kell lenniük.
A volt főügyész hangsúlyozta: amíg ő volt a főügyész, senkinek az embere nem járt be az ügyészségre iratokat elvenni vagy neveket kihúzni azokból. Arra a kérdésre, hogy bejártak-e a Központi Nyomozó Főügyészségre iratokat kivenni, azt válaszolta, műszeres vallomásellenőrzést is vállal arról, hogy ez nem történt meg. A politikai nyomásról annyit mondott, megítélés kérdése, hogy annak vesszük-e, hogy a Nemzeti Védelmi Szolgálattól egy jogszabállyal elvették a nyomozást segítő saját erős felderítés lehetőségeit. Azt, hogy „fentről” ki szólt le, nem tudja, elsősorban az ügyet akarta továbbvinni.
Toroczkai László, a bizottság elnöke azt kérdezte, kapott-e felmentést a titokgazdától mindezek elmondására. Fürcht azt válaszolta, ezt zárt ülésen tudja elmondani, ezért a Mi Hazánk frakcióvezetője zárt ülés kezdeményezését jelentette be. A fideszes Balla György konkrét neveket várt Fürchttől, mondván, azzal semmire nem lehet menni, hogy „föntről szóltak”. A tiszás Molnár Zoltán arra volt kíváncsi, tett-e Fürcht bármilyen lépést a befolyásolás jelzésére vagy megakadályozására.
Fürcht Pál 2022-től idén júniusig vezette a Központi Nyomozó Főügyészséget, amikor lemondott. Szeptember óta több váratlan nyilatkozatot tett arról, hogy a Legfőbb Ügyészség korábban rendszeresen beleszólt a politikailag érzékeny ügyekbe. Múlt héten felfüggesztették az ügyészi állásából. A vizsgálóbizottság ülésén maga jelentkezett meghallgatásra, miután Toroczkai jelezte, hogy szükségesnek tartaná a meghallgatását.
A Schadl–Völner-ügy 2021. december 7-én robbant ki, amikor a Legfőbb Ügyészség közölte: Völner Pál a megalapozott gyanú szerint rendszeresen, alkalmanként 2–5 millió forintot kapott Schadl Györgytől végrehajtói kinevezések elintézéséért. A vádirat szerint Völner összesen legalább 83 millió forintot kapott, Schadl pedig a pozícióba segített végrehajtóktól összesen 924 millió 852 ezer forint illegális jövedelemre tett szert. A Központi Nyomozó Főügyészség 2022-ben nyújtott be vádiratot Schadl és 21 társa ellen. Völnerre 8, Schadlre 10 év börtönt kértek. A tárgyalás 2023 februárjában kezdődött a Fővárosi Törvényszéken, Schadl 2025 óta házi őrizetben van, Völner szabadlábon védekezhet.
