Késve bár, de megszületett az uniós SLAPP-ellenes irányelv magyar átültetése
Magyarországon szeptember közepén ültették át az uniós jogszabályt, amely a közéleti részvételt akadályozó perek (SLAPP-ek) ellen lép fel. Az eredeti határidő május 7. volt, azaz még az előző kormány ideje alatt el kellett volna fogadni az EU irányelvét megvalósító magyar törvényt, de a feladat már az új kabinetre maradt.
Az Orbán-kormány ellenezte az irányelvet
A jogszabály iránt amúgy sem volt nagy az Orbán-kormány lelkesedése, a 27 tagországból egyedüliként szavaztak rá nemmel.
A per mint fegyver a kritikusok ellen
Nem kell ahhoz újságírónak lenni, hogy egy ilyen per hatással legyen az emberre. Ha valaki felemeli a szavát egy közérdekű ügyben, visszaélésszerű jogi eljárás célpontjává válhat. A per maga fegyverré válhat, amelyet megfélemlítésre, kifárasztásra és végül elhallgattatásra használnak. Ez az egyedi eseten messze túlmutatóan bénítólag hat. Amikor túl drágává válik, hogy felemeljük a szavunkat, a demokrácia túlságosan elhalkul.
Határokon átnyúló védelem szükséges
A SLAPP-ek átnyúlhatnak a határokon, miközben jelentős a tagállamok közötti eltérés abban, hogy milyen védelmet nyújtanak ellenük. Közös alapszintre volt szükség ahhoz, hogy megakadályozzák a nemzeti jogrendszerek közötti különbségek kihasználását, a jogi fórumok közötti válogatást. Az EU SLAPP-ellenes irányelve csak egy alap az összehangolt minimális előírásokhoz, a tagállamok ennél erősebb védelmet is nyújthatnak.
Kompromisszumokkal született meg a keret
Az irányelv végleges változata nem tekinthető tökéletesnek, mivel kompromisszumokat kellett kötni, különösen a szabályok hatókörénél, amely alá a tagállamokon belüli ügyeket is be szerették volna vonni. Az számít, hogy elérték az olyan fontos biztosítékokat, mint a korai elutasítás, a védelem az EU-n kívüli országok visszaélésszerű ítéletei ellen, valamint a költségek és a támogatás szabályozása. Ez egy fontos első lépés, de nem szabad, hogy ez legyen az utolsó.
A hatály a határon átnyúló ügyekre korlátozódik
Az irányelvet a határon átnyúló következményekkel járó polgári és kereskedelmi ügyekre kell alkalmazni, ami szélesebb körű, mint egyszerűen megkérdezni, hogy hol laknak a felek. A tisztán határon belüli ügyek kívül esnek az irányelv hatókörén. Ez egy korlát, de épp emiatt ösztönözték, hogy a tagállamok ennél tovább mehessenek nemzeti szinten. Kikötötték, hogy a kommunikációs eszközöket is figyelembe kell venni. Az EU azt írja elő, mekkora legyen a védelem minimális szintje, a tagállamok ezt emelhetik.
Valós tárgyalások előzték meg a megállapodást
A Tanács egyetértett abban, hogy az ilyen perek problémát jelentenek. Az ellentét leginkább arról szólt, hogy milyen erős legyen a válasz, és milyen eszközöket használjanak. Az Európai Parlament szélesebb körű védelemre és erősebb biztosítékokra törekedett, míg a Tanács óvatosabb volt a hatókörnél és az eljárásokra gyakorolt következményeknél. Végül kompromisszumra jutottak, de ez a folyamat valós tárgyalás volt, nem csak jóváhagyás.
A bíróságok nem válhatnak a kritikusok elhallgattatásának eszközévé
Határozottan különböző álláspontok voltak, de a vita nagy része arról szólt, mennyire menjenek messzire, hogyan tudják a gyakorlatban működőképessé tenni a biztosítékokat, és hogyan védjék meg az ilyen perektől az áldozatokat, miközben biztosítják az igazságszolgáltatás elérhetőségét a jogos perekhez. A jelentéstevőnek többséget kellett építenie a hatékony védelem mögé. A nagyon erős parlamenti többség megmutatta, milyen széles körben támogatják, hogy komolyan vegyék az ilyen pereket. A közös nevező egyszerű volt: a bíróságoknak meg kell védeniük az emberek jogait, és nem válhatnak fegyverekké a kritikusok elhallgattatására.
A végrehajtás még folyamatban van
A végrehajtása még folyamatban van, és túl korai lenne befejezettnek nyilvánítani a közéleti részvételt akadályozó perek elleni harcot. Egy jó irányelv csak annyira erős, amennyire valós védelmet nyújt a bíróságokon. A valódi próba most az, hogy a tagállamok kihasználják-e ezt a lehetőséget erősebb nemzeti biztosítékok kiépítésére, hogy a bíróságok hatékonyan használják-e, és bevonják-e a hazai eseteket ahelyett, hogy csak az irányelv határon átnyúló hatókörére korlátoznák a jogszabályt.
