A közmédia támogatásának csökkentése a NER-kiadások hatszázalékát teheti ki
A kormány 61,3 milliárd forinttal csökkenti a közmédia támogatását a 2027-es költségvetésben – jelentette be Kármán András pénzügyminiszter a kormány sajtótájékoztatóján. A döntés hátterében a túlárazott szerződések, a párhuzamos feladatellátás és a felesleges működési költségek állnak.
A jövő évi büdzsé legfontosabb tételeit hétfőn mutatták be. A hiánycélt 4,9 százalékra lőtték be, ami a befektetők felé azt jelzi, hogy a kormány elkötelezett a hiány 2030-ra 3 százalék alá csökkentése mellett, az idei becslés szerint 7,5 százalékról. A cél eléréséhez jelentősen csökkenteni kell a kiadásokat, mivel több egyenlegrontó intézkedést is bejelentettek, például a családi pótlék duplázását vagy a mediánbér alatti jövedelmekre vonatkozó adójóváírást.
A költségvetésben 1465 milliárd forintos állami kiadáscsökkentés szerepel, ebből 447 milliárd általános megtakarítás, 1018 milliárd pedig főként a NER működésével összefüggésbe hozható költések áramvonalasítása. Az utóbbin belül majdnem pontosan hat százalékot tesz ki a közmédia állami támogatásának csökkentése.
Az új kormány július elején nevezte ki a közmédia új, átmeneti vezetését, amelyet a szervezet jogi és gazdasági átvilágításával bízott meg. Az új vezetés szerint már az első két hétben hétmilliárd forintos megtakarítást értek el. Augusztus végén feljelentést tettek, mert az átvilágítás alapján szerintük kiderült, hogy a szervezet politikai felügyelet alatt állt az elmúlt években. A múlt héten újabb feljelentést tettek, mivel kétmilliárd forint értékű eszköz hiányzik a szervezetnél az átmeneti vezetés szerint.
A NER évei alatt 30 milliárd forintról 155 milliárdra nőtt a közmédiát működtető Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap költségvetése. A büdzsé jelentősen az inflációt meghaladó mértékben növekedett: az utóbbi tizenhat évben az árak megduplázódtak, míg a közmédia költségvetése ötszörösére nőtt. A legnagyobb növekedés 2011-ben történt, amikor a bevétel az előző évinek több mint kétszeresére emelkedett, 2012-ben pedig 22 százalékos növekedés következett be – hasonló ütemű növekedésre azóta nem volt példa.
Jövőre 93,4 milliárd forintra csökken a központi költségvetés által biztosított támogatás, ami nominális értékben a 2015-ös büdzsé szintjének felel meg. Azóta a pénzromlás mértéke közel 80 százalék volt.
A hazai futball közvetítési jogaira kötött szerződések jól szemléltetik, milyen típusú túlárazásra utalhattak. Idén júliusban, a korábbi kormány örökségével összefüggésben kialakult kényszerhelyzetben egy évre megkötött hatmilliárdos szerződés az ágazati szereplők és a szakértők szerint a valódi ár duplája, miközben a szerződés értéke így is csak a korábbi évek díjának felére rúgott.
