Magyarország helyzete a sajtószabadság rangsorában: egy újabb lépés visszafelé
A Riporterek Határok Nélkül (RSF) frissen közzétett éves jelentése ismét komor képet fest a globális sajtószabadság állapotáról. Magyarország, a 2024-es listához képest egy helyet visszacsúszva, immár a 68. helyen áll a rangsorban. Az eredmény megdöbbentő, de talán nem meglepő azok számára, akik figyelemmel kísérik az országban zajló médiakörnyezet átalakulását.
Az RSF rangsorának készítése során öt kulcstényezőt vesznek figyelembe: a politikai, gazdasági és szociokulturális környezetet, a jogi kereteket, valamint az újságírók biztonságát. A globális jelentés hangsúlyozza, hogy a sajtószabadság állapota világszinten még soha nem volt ilyen lesújtó. Az online hirdetési piac monopolizációja – amelyet vállalatok, mint a Google, a Meta és az Amazon dominálnak –, csak tovább súlyosbítja az újságírók és médiumok ellehetetlenülését. Külön említik az Amerikai Egyesült Államokban zajló folyamatokat is, ahol az előző kormány adminisztrációja elzárta a finanszírozási csapokat a független média előtt, miközben marginális helyzetbe taszította az újságírótársadalmat.
Orbán Viktor médiabirodalma: egy politikai eszköz története
A jelentés Magyarországra vonatkozó része kiemeli Orbán Viktor sajátos médiafelépítését, amelyben a médiatulajdonosok pártutasításokat követve alakítják a közvélemény formálásának irányát. Az RSF szerint ez a rendszer a kormány kommunikációját tekintve szinte zárt körű propagandagépezetté vált. Ugyanakkor a független sajtó még küzd a fennmaradásért, számos neves orgánum tartja piaci pozícióját. Ám ezek az entitások folyamatos, nagymértékű politikai és gazdasági nyomással kénytelenek megbirkózni, amely a szabályozói oldalról érkező hatásokkal együtt érintőlegesen további terheket ró rájuk.
A hatalom árnyékfigyelői: Szuverenitásvédelmi Hivatal
Különös hangsúlyt kapott a jelentésben a Szuverenitásvédelmi Hivatal szerepe, amelyet az RSF egyértelműen médiapolitikai nyomásgyakorlás eszközeként azonosított. A beszámoló szerint ez az intézmény lejárató kampányok megvalósításában, valamint független szerkesztőségek és újságírók zaklatásában játszik kiemelt szerepet. Az újságírók elleni bizalom aláásása világos stratégia részének tűnik, amely ismételten az információs tér torzítását szolgálja.
Pegasus-botrány: megfigyelő szemek mindenhol
Az elemzés rámutat az egyik legnagyobb nemzetközi botrányra, amely Magyarországot is elérte. A Pegasus nevű izraeli fejlesztésű kémprogrammal nemcsak politikai ellenzékieket, hanem független újságírókat is megfigyeltek. Ez a technológiai hátterű megfigyelési botrány nemzetközi megbotránkozást váltott ki, miközben sötét árnyékot vetett a magyar kormány által alkalmazott módszerekre. Az információs szabadság ilyetén fokú megsértése nemcsak morális, de jogi szempontból is aggodalomra ad okot.
Miközben a globális sajtószabadság helyzete mélyrepülésben van, Magyarország helyzete gyorsan a kritikus szint felé sodródik. Az elemzés rideg tükröt tart a hazai és nemzetközi politikai viszonyok elé, ahol az elfojtott hangok és a torzított valóság egyre dominánsabbá válik. Az RSF jelentése e helyzet mementója, egy olyan állapoté, amelyben az igazság szinte elérhetetlenné válik azok számára, akik az objektív tájékoztatásra vágynak.
Forrás: telex.hu/belfold/2025/05/02/sajtoszabadsag-index-magyarorszag-helyezes
