A versenyőrzők felelőssége a GVH hanyatlásában
A Gazdasági Versenyhivatal szakmai leépülésében a felsővezetés mellett fontos szerep hárul a Versenytanács tagjaira és a vezető közgazdászra is – véli egy szakértői elemzés, amely a versenyőrzőknek nevezett intézményi pozíciók felelősségét vizsgálja, különösen a 2018 és 2026 közötti időszakban.
A GVH versenyfelügyeleti munkája két szervezeti lábra épül: a vizsgálói oldalra és a Versenytanácsra. A vizsgálói oldal köztisztviselőkből áll, akik lefolytatják az eljárásokat, és jelentést terjesztenek elő a Versenytanács részére. A Versenytanács a döntéshozó szerv, tagjait a GVH elnöke javasolja, a köztársasági elnök nevezi ki hat évre. Döntéseikben csak a Versenytörvénynek vannak alárendelve, nem utasíthatóak. A vezető közgazdász akadémiai hátterű szakember, aki a mélyebb elemzést igénylő eseteket támogatja, és független másodvéleményt ad a vizsgálók és a Versenytanács részére.
Egy jól működő GVH-ban a versenyőrzők elismert szakemberek, akik szakmai ellenőrzést és kiegyensúlyozottságot biztosítanak, és hitelességükkel fenntartják a hatóság reputációját.
A GVH döntései közül a legfeltűnőbbek a bírságok, de a versenyfolyamatokat kevésbé látható módon is befolyásolhatja: tétlenséggel, inkonzisztens döntésekkel, elhallgatással és lassúsággal. Az elemzés szerint különösen az elmúlt nyolc évben több iparágban történtek jelentős félrenézések, amelyekhez a versenyőrzők csendben asszisztáltak.
A telekommunikációs szektor átalakulása jól illusztrálja ezt. A Digi 2017-ben vásárolta fel az Invitelt; a fúziót a GVH 2018 májusában nyolc hónap vizsgálat után szigorú strukturális kötelezettségekkel engedélyezte, 16 településen írva elő hálózatértékesítést. A döntés egyszerű elemzési eszközöket alkalmazott, haladóbb közgazdasági elemzés nélkül. A GVH 2018 novemberében visszavonta a határozatot, és újranyitotta a vizsgálatot, amely 2020 márciusáig tartott, immár 82 településre kiterjedő kötelezettségekkel. A fúzió lezárhatósága több mint két és fél évig volt bizonytalanságban.
A Digi ezután kivonult Magyarországról. A 4iG-csoport 2021 novemberében írta alá a felvásárlási szerződést, a kormány december 23-án nemzetstratégiai jelentőségűnek nyilvánította a fúziót, így a GVH nem vizsgálhatta, a zárás 2022 januárjában megtörtént. A korábban aktív GVH és a versenyőrzők ezt némán tudomásul vették.
A 4iG 2022 elején az Antenna Hungáriát, 2022 végén a Vodafone Magyarországot vásárolta fel; mindkettőt nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítették, így a GVH egyiket sem vizsgálhatta. A GVH elnöke 2023 januárjában a Vodafone-fúzióról úgy nyilatkozott, hogy „önmagában az összefonódás is lehet közérdek”, és egy erősebb piaci szereplő erősítheti a versenyt. A versenyőrzők, akiknek az ilyen elemzés a feladata lett volna, mellette álltak és hallgattak.
A 4iG 2024-ben a PR Telekomot is felvásárolta, amelyet nem minősítettek nemzetstratégiai jelentőségűnek, így a GVH vizsgálhatta. A Versenytanács 2025-ben „újszerű kötelezettségek előírásával” engedélyezte a fúziót, már nem tartva indokoltnak a korábban szükségesnek vélt leválasztásokat.
A Magyar Telekom és a Yettel 2014 végén kötött hálózatmegosztási megállapodását a GVH 2015 elejétől 2023 végéig vizsgálta, majd megszüntette az eljárást, arra hivatkozva, hogy a piaci viszonyok átalakulása miatt a közérdek védelme már nem indokolt. A csaknem kilenc évig tartó vizsgálatot egy 15 oldalas, főként eljárásjogi végzés zárta, részletes piaci elemzés nélkül.
A piaci szereplők hosszú évek óta érzékelik, hogy a GVH döntései lassabban születnek, és kevesebb iránymutatást tartalmaznak. A fúziós döntéseknél különösen egyértelmű a versenyőrzők felelőssége, mivel ezek mind a Versenytanács döntései. 2017-ben egy törvényi változás a vizsgált fúziók közel 90 százalékát eltüntette a nyilvánosság elől: ezek a hatósági bizonyítvánnyal jóváhagyott fúziók, amelyeknél a bizonyítvány kiadásához a Versenytanács tagjainak egyetértése is szükséges. A GVH annyira minimális információt közöl ezekről, hogy a szakmai nyilvánosság sem ismerheti meg az értékelés részleteit, és a törvény adta betekintési lehetőség ellenére a GVH csaknem két éve bíróságon harcol az adatok kiadása ellen.
Az elemzés megállapítja: a versenyőrzők felelősséggel tartoznak a hatóság szakmai tevékenységéért és reputációjáért, még ha egyes döntéseket személyesen nem is ők hoznak. A hosszú évek hanyatlása az ő őrségük alatt történt, és ezzel hozzájárultak a verseny jelentős csökkenéséhez.
