A gyűlöletkeltő plakátok ellen indult vita a Parlamentben
2026. június 9-én a Magyar Országgyűlés plenáris ülésén a gyűlöletkeltő politikai reklámok visszaszorításáról szóló törvényjavaslat általános vitája zajlott, ahol a képviselők között éles viták alakultak ki. A javaslat egyik kiemelkedő támogatója, Tárkányi Zsolt arra figyelmeztetett, hogy a törvény célja, hogy megszüntesse az olyan kegyetlen és provokatív kampányokat, mint amelyben egy lány apját ábrázolják, aki lelövik.
A vita során a képviselők hangsúlyozták, hogy a jogszabály nemcsak a politikai reklámokban megjelenő gyűlöletkeltést tiltaná be, hanem radikálisan csökkentené a közterületen elhelyezett jelzések számát is. Ezenfelül a javaslat miatt a nagyobb reklámhálókat is be kívánják tiltani, ami különösen érintette a társasházak homlokzatát. A törvényjavaslatról folytatott diskurzus középpontjában a gyűlöletbeszédhez való hozzáállás állt, amire mind az ellenzéki pártok, mind a kormánypártok kifogásokat emeltek, mivel Tárkányi Zsolt nem egyeztetett a szakmai szervezetekkel a javaslat előterjesztése előtt.
Politikai kritikák és érzelmek a vitában
A vitát Magyar Péter, a tiszai frakció vezetője nyitotta meg, aki a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről szóló törvényjavaslatot is érintette. Az ülés során hangsúlyozta, hogy a gyűlöletkeltés széleskörű jelensége a társadalomban. Szerinte ennek következményei mind anyagi, mind erkölcsi, mind lelki téren mérhetetlen kárt okoztak a nemzetnek. Később a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetésével kapcsolatos törvényt is megtárgyalták.
Csontos Bence, a Tisza vezérszónoka a törvényjavaslatot az emberséges Magyarország megvalósításának szerves részének nevezte, hangsúlyozva, hogy áprilisi választások során a választók kétharmados felhatalmazást adtak ilyen irányú lépésekhez. Felidézte, hogy a fideszes kampányok során ellenségképet festettek mindenki számára, amely több milliárd forintos költségeket emésztett fel. Tapasztalata alapján azt mondta, sok édesanya és nagymama rettegett attól, hogy a Fidesz veresége esetén a gyermekeik háborúba kerülnek.
Feszültségek és váratlan reagálások
A fideszes Tuzson Bence a gyűlöletbeszéd példájaként jellemezte Csontos Bence felszólalását, amelyre derültséggel reagáltak a tiszás képviselők. Tuzson kritikájába belefoglalta a miniszterelnököt is, akit „a gyűlölet legnagyobb napszámosának” nevezett. Felszólításának egyik kulcsa az volt, hogy a választási kampány után a tiszásoknak el kéne gondolkodniuk a saját szerepükön.
Amikor Tuzson Bence kijelentette, hogy léteznek már olyan törvények, amelyek a gyűlöletkeltés ellen védenek, Tárkányi Zsolt visszakozott a kérdésre, hogy ha ez igaz, akkor miért vannak még kint gyűlöletkeltő plakátok az utcákon.
Humor és gyerekjáték a politikai diskurzusban
A vita során Dúró Dóra és a Mi Hazánk frakciója a gyűlöletkeltő politikai reklámok visszaszorítását támogatta, ugyanakkor megemlítette a kampányok primitív jellegét is. A humoros elemek sem maradtak el; Németh Balázs fideszes képviselő ironikus felvetései felkeltették a jelenlévők figyelmét, amikor a kampány során felmerült szeretetország kifejezésével kérdezte, hogy megérkezett-e már a kedves politikai kommunikáció.
Végül Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter a gyerekirodalmat hozta elő, mondván, hogy ha Németh tájékozott lenne a témában, tudnia kellene, hogy Micimackó történetében pontosan miről van szó, említve, hogy a figura segít megtalálni Füles farkát. Ezzel utalt arra, hogy a politikai diskurzusban nemcsak a tiszások véleménye fontos, hanem a független gondolkodás is elengedhetetlen.
