Hat helyett egy pont a Nemzetek Ligájában, gólokra várva
A magyar futball-válogatott rúgott gól nélkül, egyetlen ponttal áll a Nemzetek Ligája B-divíziójában. A csoportban Ukrajna és Észak-Írország is előtte végez. A pénteken a Puskás Arénába érkező Grúzia szintén gólképtelen volt eddig, és szintén egy pontja van.
A pénteki rajt előtt a csapatkapitány Szoboszlai Dominik a maximális 12 pontot jelölte meg célként a négy meccsre. Jövő hétfőn már a hét pontnak is örülnénk, mert az azt jelentené, hogy a grúzok legyőzése mellett sikerül a visszavágás az ukránoknak. Mindez nem lehetetlen küldetés, de nagy javulásnak kell jönnie a csapat játékában.
Két, a legjobbak között, vagyis az A divízióban eltöltött NL-szezon után, már a kiesés pillanatában tudni lehetett, hogy a második vonalban kemény meccsek várnak. Míg az első osztályban a papíron jobb ellenfelek hajlamosak voltak lebecsülni a mieinket, a második vonalban erre nem lehet számítani.
Az előző két NL-szezonban látszott, hogy könnyebb egy gyengébb csapatnak a nála jobb ellenfél játékát rombolni, visszarendeződni kontrákra, masszívan védekezni, és bízni egy gólban. Az előzetes erőviszonyok alapján már a sorsolásnál érezhettük, hogy a magyar csapat nem lóg ki felfelé ebből az osztályból. Sőt kevésbé lógott ki az A-ból lefelé, mint innen felfelé. A szakemberek mondogatták is, hogy itt minden gólért meg kell szenvedni, vért kell izzadni – ennek valóságtartalmát most látjuk igazán.
Lehet, hogy minden másként alakul, ha Lukács Dániel félfordulatos lövése bemegy pénteken, vagy ha Bolla Bendegúz kaput talál az ukránok ellen. Így viszont meg kell állapítani, hogy Rossival ez volt az ötödik vereség szűk másfél év alatt hazai pályán, ami kifejezetten sok. A törökök, svédek, portugálok és írek után Ukrajna is győztesen távozott a Puskás Arénából.
2021. szeptembere, vagyis öt év után fordult elő ismét, hogy két egymás utáni meccsen nem rúgott gólt a magyar válogatott. Akkor itthon Anglia és kint Albánia volt az ellenfél, míg most kevésbé versenyképes csapatok.
A hétfő esti első félidő alatt úgy érezhettük, mintha két évtizedet mentünk volna vissza az időben, annyira nem volt elképzelés a játékban. Eközben topligás játékosok voltak a csapatban, és a cserepadról Tóth Alex is az angol élvonalból érkezett. A 2024-es Eb-n a skótok ellen volt ennyire sematikus, kiismerhető és gyötrelmes a játék, de azt a meccset Csoboth Kevin gólja legalább megszépítette.
Vannak sérültek, de Varga Barnabás és Sallai Roland hiánya csak rámutatott a magyar foci törékenységére. Míg Rossival a B-divízióban 2020-ban a csapat kompaktságát lehetett érezni a hazai élvonalból érkező játékosokkal is az oroszok vagy a törökök ellen, most nem látszik, hogy játékban mire vagyunk képesek, vagy hogy egyáltalán mit akarunk.
Az ukránok ellen úgy telt el az utolsó negyedóra, hogy nem voltak igazi nyomás alatt. Belfastban enyhe fölényben játszottunk a hajrában, de a mindent elsöprő akarat és a helyzetek nem jöttek.
Van egy új helyzet: a játéktudásban kiemelkedő Szoboszlaira fokozottabban figyel minden ellenfél, és Rossi egyelőre nem találta meg a megoldást, hogyan lehetne őt tehermentesíteni. Szoboszlai sokat vállal, de a kapu előtti lehetőségek megteremtésében lenne rá nagy szükség, illetve hogy a rúgótechnikáját kamatoztassa egy gyors megindulás után. Nem látszik, milyen tudatos mozgásokkal tudják őt a társak lövőhelyzetbe hozni.
A Nemzetek Ligájára persze lehet legyinteni, a svédek is kiestek a B-osztályból a C-be, és ezzel kerültek jó vágányra, mert az NL-ből mehettek a pótselejtezőre, és később az idei vb-re. De náluk van minőség, és csak idő kérdése volt, mikor találják meg a kerethez a megfelelő edzőt.
Nálunk vitatéma az írek elleni vereség után, hogy Rossi edzői képességeit meghaladták-e már a játékosok együttes képességei. Képes-e még váratlant kitalálni, ami meghozza az eredményességet.
A grúzok ellen már azért is kell pontokat gyűjteni, mert a 2028-as Eb-selejtezők sorsolását a Nemzetek Ligája-sorrend alapján tartják decemberben. Pillanatnyilag a harmadik kalapba kerülnénk, ami a négy évvel ezelőtti első kalaphoz képest ijesztő visszaesés. A második kalapba a második hely megszerzésével lehet bekerülni, az elsőbe már sehogy. A harmadik kalap azt jelzi, hogy két erősebb riválist kapunk, és az egyik ellen legalább négy pont kell az Eb-álmok életben tartásához.
Az NL mostani kiírása korántsem nyújt olyan védőhálót, mint az előző selejtezőnél. Most előfordulhat, hogy csak a négy legrosszabb csoportmásodik és négy NL-ből érkező játszik pótselejtezőt. Mindez a négy rendező ország, vagyis Anglia, Írország, Skócia és Wales szereplésétől függ.
Eddig azonban ne szaladjunk előre, mert a legfontosabb most a grúzok legyőzése és a második hely elérése, ehhez viszont gólok kellenek. Erre kell rátalálnia a stábnak, ha másként nem, akkor egy átlövéssel vagy szögletvariációval.
