Százmilliárdokat költöttek sporteseményekre, a bevétel nem számított

Százmilliárdokat költöttek sporteseményekre, a bevétel nem számított

által K Sandor

Százmilliárdokat költöttek sporteseményekre, a bevétel nem volt szempont

A Nemzeti Kommunikációs Hivatal honlapján közzétett adatok szerint 2022-től a hivatalon keresztül finanszírozták a nagy sporteseményeket, a pénzeket a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökséghez továbbították, amely megbízásokat adott a szervezéssel foglalkozó cégeknek. Az egyik kulcsszereplő cégcsoport a teljes összeg mintegy húsz százalékát azonnal lefölözte, más hasonló profilú vállalatok szerényebb haszonkulccsal dolgoztak.

Kezdetben a kormányhatározatok még nyilvánosan tartalmazták az egyes versenyek támogatási összegét, később ezek titkossá váltak. A most közzétett adatok csupán az abszolút összegeket mutatják, a pontos lebontás egyelőre nem ismert. Az viszont tudható, hogy a cateringfeladatokat jellemzően egy meghatározott cégkör látta el. A sportért felelős államtitkár előzetesen jelezte, hogy az események többsége masszívan túlárazott volt.

A ráfizetés láthatóan senkit sem aggasztott, üzleti tervek alig születtek, szponzorokat nem vontak be, a költségeket az állam állta. Az NKOH nemcsak a sportesemények, hanem az állami ünnepségek költségeit is kezelte, utóbbiak nagyságrenddel kisebbek voltak.

Orbán Viktor 2018 októberében Budapestet globális sportfővárossá nyilvánította, 2019-ben a város elnyerte az Európa Sportfővárosa címet, amely érdemi előnnyel nem járt. Korábban is rendeztek hazai világ- és Európa-bajnokságokat, de jóval kisebb léptékben: 2010-ben a triatlon-vb 230 millió forint állami támogatást kapott, a 2013-as vívó-vb és a 2014-es női kézilabda-Eb is kisebb volumenű támogatásban részesült.

A 2017-es vizes vb után vált nyilvánvalóvá, hogy egy ilyen eseményt mennyi mindenre lehet használni. A szervezőbizottság tagjai közül Gyárfás Tamást később elítélték, Balogh Sándor ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben, Seszták Miklóst hivatali vesztegetés gyanújával vették őrizetbe.

A 2017-es vizes vb rendezési költsége 80 milliárd forintra tehető, a jegybevétel 800 millió forint volt, a turistaforgalomban érdemi változást nem hozott. A 2023-as atlétikai vb 55 milliárd forintba került, a 2024-es rövid pályás úszó-vb 18 milliárdba, a 2024-es sakkolimpia 7 milliárdba, az utcai sportok olimpiai selejtezője 7,6 milliárdba, a MotoGP két futama pedig 16 milliárdba.

A Gyulai Memorial támogatása 2023-ban 830 millió forint volt, 2026-ra 2,6 milliárdra nőtt, miközben Párizsban 800 millió forintnyi összegből rendeznek jobb színvonalú versenyt. Az OQS budapesti állomásának külföldi gúnyneve Orban Games lett.

A 2027-es vizes vb költségeit a kormány 40 milliárd forint alá szeretné szorítani, a masters verseny bevételi hatásában bíznak.

Ezt is kedvelheted