Colm Tóibín lesz a 31. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége
A tiszta, szikár prózájáról és nagy érzelmi erejű regényeiről ismert Colm Tóibín lesz az október 1–4. között megrendezendő 31. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége, aki látogatása során átveheti a Budapest Nagydíjat is. Műveit több mint harminc nyelvre fordították, magyarul eddig hat regénye jelent meg, kötetei többször szerepeltek a Booker-díj rövidlistáján, és több rangos irodalmi elismeréssel is kitüntették.
Krasznahorkai Lászlóval jó barátok, de írói stílusuk, szövegalakítási módszereik egészen mások: Tóibín minimalista, takarékos prózája kevés szóval mond sokat, kifejezetten az elhallgatásokkal operál, csendjei beszédesek, hétköznapi jelenetei pedig sokszor kifejezetten drámaiak.
A dadogós kisfiú és a bátor témák
Tóibín 1955-ben született az írországi Enniscorthyban, abban a városban, mely több regényének helyszínéül is szolgál, ugyanúgy, ahogyan a közeli Blackwater tengerpartja. Tanár édesapját korán elveszítette, ami nagy traumát jelentett számára, ezért csendes, zárkózott gyerekké vált. Apja betegségét a lakóhelyüktől távolabb próbálták kezelni, így a szülők néhány hónapra másokra bízták a gyerekeket, ami óriási törést jelentett a későbbi írónak, és részben ennek hatására kezdett dadogni is. Éveken át szinte alig tudott megszólalni, olyan komoly nehézségei voltak a beszéddel.
A Wexford megyei gyerekkor és az egyházi középiskola után felsőfokú tanulmányait a dublini egyetemen folytatta, történelem és angol szakos diplomát szerzett, és ebben az időszakban ébredt rá saját homoszexualitására is. A mélyen katolikus, konzervatív Írország túlságosan fojtogató volt számára, ezért az egyetem után Barcelonába költözött, ahol egy ideig angoltanításból élt. 1978-ban visszatért Írországba, ahol újságírással foglalkozott, és tudósítóként beutazta a világot.
Első regénye, a The South 1990-ben jelent meg, de az igazi sikert az 1999-es, magyarul is olvasható A blackwateri világítóhajó hozta meg neki, a könyvet Booker-díjra is jelölték. A regény tabutémákat dolgoz fel, az AIDS-et és a családi titkokat állítja a középpontba. A mindössze néhány napot felölelő történetben egy ír család három generációja találkozik, egy tengerparti házban gyűlnek össze, hogy búcsút vegyenek egy haldokló fiútól.
Krasznahorkai miatt alapított kiadót
Miután 2004-ben megjelenik a The Master című regénye kedvenc írója, Henry James életéről, végleg bekerül a világirodalom nagyra tartott, sikeres szerzői közé, és újabb Booker-jelölést kap. Különös magyar vonatkozás, hogy már sikeres íróként, 2006-ban megalapítja a Tuskar Rock Press Kiadót, részben azért, hogy kiadhassa Krasznahorkai László műveit. Rajong a magyar író prózájáért, melyet bonyolultsága és nehéz fordíthatósága miatt akkoriban egyetlen kiadó sem igazán akar megjelentetni. Krasznahorkaival közismert barátság köti össze, és Tóibín az elsők között volt, aki a Nobel-díj odaítélésekor a Guardian hasábjain cikkben köszöntötte a magyar szerzőt.
Tóibín pályájának egyik legfontosabb állomása a 2009-es év volt, amikor megjelent a magyarul is olvasható Brooklyn, mely óriási közönségsikert aratott. A történet egy fiatal lányról szól, akinek Írországban nincs sok lehetősége, ezért nővére példáját követve kivándorol New Yorkba, hogy új életet kezdjen. A könyvből 2015-ben három Oscar-díjra jelölt filmadaptáció készült Nick Hornby forgatókönyve alapján, Saoirse Ronan főszereplésével.
Ezt a történetet írja majd tovább Long Island című regényében, ahol az Amerikában letelepedett, kiegyensúlyozott családi életet élő Eilis visszatér szülővárosába, és a negyvenes, családos nő ismét döntési helyzet elé kerül.
Az íráshoz nem illik a kényelem
Tóibín 2011-től a New York-i Columbia Egyetem professzora, kreatív írást és irodalmat tanít. 2012-ben jelent meg Mária testamentuma című műve, amely óriási vitákat váltott ki egyházi körökben. A kisregény Jézus anyjának szemszögéből mutatja be a bibliai történetet, és egy magányos, tragikus sorsú anya portréját rajzolja meg.
Az író közéleti szerepet is vállalt, a 2015-ös ír népszavazás előtt nyilvánosan támogatta az azonos neműek házasságát, de sohasem tartotta magát aktivista írónak. Az október elején hazánkba látogató író jelenleg 71 éves, és töretlenül dolgozik. Több interjúban mesélt arról, hogy szinte spártai körülmények között alkot: kis írországi házába elvonulva, telefon és internet nélkül dolgozik, írás közben egy kényelmetlen, kemény, egyenes hátú széken ül. Úgy tartja ugyanis, hogy ha túl komfortosan érzi magát, akkor a prózája is ellustul, nem tudja megőrizni jól ismert szikárságát.
