A szeretet mindig ugyanolyan, és mindig változik
Gabrielle Zevin Holnap és holnap és holnap című regénye a videójáték-fejlesztés világába kalauzolja az olvasót, miközben két fiatal, Sadie és Sam több évtizeden átívelő kapcsolatát állítja a középpontba. A kötet magyarul Varga Krisztina fordításában, a Magnólia kiadásában jelent meg.
A történet szerint Sadie és Sam gyerekként egy kórházban találkoznak: Sadie a nővérét kísérte be, és rettenetesen unatkozik, Sam pedig egy brutális balesetből lábadozik. Egy játékkonzol hozza össze őket, amely mindkettejüknek lehetőséget ad arra, hogy egy kicsit kiszakadjanak a félelmetes, kellemetlen valóságból. Mindketten rendkívül kreatívak, és találkozásuk révén ez a kreativitás egészen új távlatokat nyit meg előttük.
A regény nem statikus barátságként ábrázolja a két szereplő viszonyát. Az emberi kapcsolatok folyamatos hullámmozgásban vannak, így előfordulhat, hogy aki tegnap a legjobb barátunk volt, azt ma elviselni sem tudjuk. Ezek az érzések azonban nem számolják fel a szeretetet, legfeljebb elrejtik egy nagy halom sérelem alá, ahonnan kellő kitartással később elő lehet ásni.
Sadie és Sam kapcsolatát sokféle dolog veszélyezteti: kreatív nézeteltérés, szakmai rivalizálás, féltékenység és számos apró sérelem. A legfontosabb azonban bizonyos dolgok kibeszéletlensége. Sam alakja olvasás közben óhatatlanul is felidézheti Yanagihara Hanya Yanagihara Egy kis élet című regényének főhősét, Jude-ot: mindkettejük lába egy baleset következtében került tragikus állapotba, és az ebből fakadó szenvedés mindkét szövegben jelentős helyet foglal el. Ennél is fontosabb párhuzam, hogy Sam és Jude egyaránt eltemette magában a múlt tragédiáit, és retteg attól, hogy megossza ezek emlékét valakivel. Félnek a szánalomtól, az újabb sepektől és attól, hogy kevesebbnek látja őket az, akit beengednek a múltjukba. Ez a hozzáállás azonban aláássa a barátságaikat, mert a másik érzi, hogy nem méltatják bizalomra, és ezzel kizárják valami fontosból.
A két nagyregény között ugyanakkor fontos különbség, hogy amíg Yanagihara az egész szöveget Jude szenvedésének rendeli alá, addig Zevinnél Sadie és Sam egyenlő felek, akiknek azonos értékű pályájuk van a szövegben, és akiknek ugyanúgy megvannak a maguk jogos sérelmei. Ilyen értelemben a Holnap és holnap és holnap sokkal inkább barátságregény, hiszen a kapcsolat kölcsönösségéről szól: arról, hogy adunk és kapunk, elveszünk és megbánunk, nem pedig csak az egyik fél önti a nagy szeretetét a másik kétségbeesésének feneketlen kútjába. Levin azért vesz el időnként a szereplőitől valamit, hogy más formában később visszaadhassa. Bár a könyv is tartogat veszteségeket, amelyek szándékosan megfacsarják az olvasó szívét, érzelmileg mégis többel lehet kijönni belőle, mint amivel az ember belement.
A regény arról szól, hogy az élet kicsit olyan, mint egy videójáték: ha minden el is csesződött, ha hibát hibára halmoztunk is, holnap talán újraindíthatjuk az egészet – vagy legalábbis tehetünk egy próbát.
