Dezső András a Balaton sötét oldaláról: A bűnözők és politikusok hihetetlensége
Dezső András, akit a közönség a korábbi Index oknyomozó újságírójaként ismer, az elmúlt években sikeres bűnügyi könyvek szerzőjévé nőtte ki magát. Munkái, köztük a 2019-ben megjelent „Maffiózók mackónadrágban” és a legújabb, „A Magyar tenger kalózai”, egyre népszerűbbé váltak, nemcsak Magyarországon, hanem nemzetközi szinten is. Az általa bemutatott alvilági történetek hozzájárultak ahhoz, hogy a true crime műfaj Magyarországon is népszerű legyen. A mostani interjúban a Balaton 90-es évekbeli maffiajáról fejtette ki gondolatait, ahol a jól ismert romantikus kép mellett felbukkan a szervezett bűnözés árnyékos oldala is.
Amikor a Balatonra gondolunk, gyakran felidéződik a gyerekkori szabadság érzése, a lángos és a napsütés emléke, azonban Dezső András világot is bemutat, ahol a verőemberek, diszkók körüli kidobók és zsarolások élete is valóságos volt. A bűnözés és a turizmus ezeken a területeken szorosan összefonódott, mely új dimenziót ad a hely varázsának.
Dezső megközelítése a bűnügyi könyvek készítésében különbözik a cikkírástól; míg az utóbbi esetén a tények előtérbe helyezése a cél, a könyvek írásakor tudatosan a szórakoztatás is fontos szerepet kap. „Két dolgot vallok: egyrészt a hitelesség elengedhetetlen, számos forrást ellenőrizni kell, ugyanakkor nagyon fontos, hogy az írás olvasmányos és szórakoztató legyen” – hangsúlyozza. A bűnügyek bemutatása során a figyelem lekötésére és a történetek élvezetessé tételére is törekednie kell.
A Buksó legújabb epizódjában Nyáry Krisztián felvetette, hogy Dezső András nem aggódik-e attól, hogy a könyveinek szereplői mitikus figurákká válnak. A válasz érdekes dilemmákat vetett fel, hiszen a bűnözők sok esetben valós személyek, akiknek történeteit nemcsak bemutatja, hanem demisztifikálja is. „Nem hiszek abban, hogy léteznek fekete-fehér karakterek; mindenkinek van egy fejlődési íve” – mondja. Ezzel azt kívánja hangsúlyozni, hogy a bűnözők ábrázolása nem romantikus idealizálás, hanem inkább a tényszerűség bemutatása.
A beszélgetés során felmerült a kérdés is, hogy a bűnözők vagy a politikusok hazudnak-e jobban. Dezső András szerint a politikusok profibban manipulálnak, tudatos narratívát építenek fel, míg a bűnözők inkább a saját világukban teremtik meg a valóságukat. Az interakciók során a bűnözők hajlamosak felnagyítani a saját történeteiket, míg a politikai kommunikáció sokkal inkább a dezinformálásra épít.
A „A Magyar tenger kalózai” című mű szorosan kapcsolódik a 90-es évek bűnügyi eseményeihez, például Molnár Péter 1997-es felrobbantásához, amelynek nyomozása a mai napig folyamatban van. Dezső hangsúlyozza, hogy a rendőrség által vizsgált ügyek mögött sokszor a múlt bonyolult viszonyrendszerei állnak, és a bűnözés történetei mélyebben reflektálhatnak az akkori hatalmi harcokra és személyes kapcsolatokról is.
Bár Dezső András hosszú ideje foglalkozik bűnügyi témákkal, eddig nem érzett közvetlen veszélyt. Azonban a beszélgetések során előfordult, hogy szereplői érdeklődtek a könyveinek történetei iránt, reflektálva arra, hogy a bűnözés mítosza milyen hatással van a valóságra.
A Balaton és Budapest közötti párhuzam is érdekes, hiszen mindkét helyszín a hatalom, pénz és befolyás szempontjából kiemelkedő szerepet játszik Magyarország történetében. A könyv arra is kiterjed, hogyan formálta a múlt, különösen a kommunizmus alatti devizaigény, a vendéglátás fejlődését és ezzel párhuzamosan a szervezett bűnözés megjelenését.
A beszélgetés során Pintér Sándor neve is felmerül, aki a Horn-kormány idején leváltott rendőrfőkapitányként bukkant fel a drogokkal és erőszakkal tarkított bűnözés hátborzongató időszakában. Az esetek során számos kérdés merül fel a múltbeli események következményeiről és arról, hogy a döntések milyen irányba terelhetik a történelem folyamát.
A teljes interjú elérhető a Telex felületén, ahol mélyebben megismerhetjük Dezső András gondolatait és a Balatonra vonatkozó bűnügyi történeteit.
