Török Ferenc: Élni segít ez a sorsfordító történelmi pillanatról szóló regény
Török Ferenc filmrendező válaszolt sorozatunk kérdéseire arról, milyen könyvek voltak meghatározóak számára. A sorozatban alkotókat, gondolkodókat, véleményformálókat kérdezünk olyan könyvekről, amelyek valami miatt fontosak, szemléletformálók vagy inspiratívak lettek számukra, amelyeket jó pillanatban olvastak vagy olvastak újra, és amelyek hatást gyakoroltak az életükre.
A rendező Spiró György Tavaszi tárlat című regényét választotta, amely 2010-ben jelent meg. Elmondása szerint első olvasáskor a történet titokzatossága és finom humora ragadta el, a szereplők azóta is benne élnek. Idén nyáron újraolvasta a könyvet, és teljesen mást jelentett számára, mint tizenhat évvel ezelőtt.
Török Ferenc szerint a Tavaszi tárlat sorsfordító regény egy sorsfordító történelmi pillanatról, 1956-ról. Nem történelmi regény, mégis felsejlik belőle a kelet-európai szellemi nyomor és a zsákutcás magyar történelem. A megtorlással fenyegetett néma kompromisszumok ideje, egy langyos diktatúra szürke hétköznapjainak szövevényes labirintusa tárul fel, amelyben a hősök szeretni sem képesek. Párhuzamos valóságok, feloldhatatlan társadalmi ellentétek és családi hazugságok jelennek meg a műben.
A regényt személyes, intim hangvétel jellemzi, finom árnyalatokkal, sötét figurákkal és hétköznapi alakokkal. Zsarolás, félelem, szenvedély és megcsalás, szelíd érintések és vad indulatok váltják egymást. Török Ferenc szerint Spiró emberábrázolásában Alfred Hitchcock, Ingmar Bergman és Makk Károly pszichológiai érzékenysége sejlik fel.
A történetben szerelmi háromszög, önámítás, túlélési ösztön és megalkuvás fonódik össze, a pártszempontokkal együtt. A jövőkép korlátozott szakmai karriert, boldogtalan, mégis biztonságos családot mutat Kádár János újraszervezett, kommunista Magyarországán, árulók és besúgók között, mégis néha szabadon.
A Hősök tere a történet központi helyszíneként revelatív történelmi pillanatképként tárul elénk. A cselekményben az ominózus Kádár-beszéd 1957. május 1-jén hangzik el, előtte néhány héttel ugyanott rendezték a Műcsarnok Tavaszi tárlatát, Makrisz Agamemnon és az avantgárd magyar képzőművészeti szcéna részvételével, kontroll alatt.
Török Ferenc szeretne egyszer mozifilmet forgatni a regényből, mert állítása szerint annyira sokat segített megérteni 1956 Magyarországát, és ezzel kicsit önmagát is. Összegzése szerint Spiró kötete szigorú történelmi látlelet, mint egy archív film vagy egy talált műtárgy, mégis érzéki és szenvedélyes végig, és akár magunk is lehetnénk a hősei.
