Fesztiválszervezés: Gerendai Károly és a jövő kérdései
Gerendai Károly, a Sziget fesztivál alapítója, újra a városháza kapujában áll, hogy elérje vágyát: egy új fesztivál rendezését a Hajógyári-szigeten. Az elmúlt évtizedek alatt jelentős változásokon ment keresztül a fesztivál világa, és most Budapest is mérlegelhetné, hogyan tudna betámogatni ebbe a bizniszbe.
Az alapító kezdeményezése a Diáksziget megrendezésére evokálja az első lépéseket, amikor a város támogatásával lehetőséget kapott a fesztivál indítására. Azóta 32 év telt el, és most újraarról van szó: a területhasználati díjak újratárgylása és a város támogatása nélkül Gerendai nem tudja megvalósítani elképzeléseit. Jelenleg a szervező egy 90 százalékos kedvezményre tart igényt a kulturális események területhasználati díjából, de a város pénzügyi elvárásai kérdésessé teszik a jövőt.
2026-ban lejár a fesztivál aktuális területhasználati megállapodása, így ideje lenne elkezdeni a következő fesztivál szervezését. Gerendai nemcsak a város támogatását javasolja, hanem a város és a Sziget Zrt. közti kapcsolatok újjáélesztésére is törekszik, hogy a fesztivál megmaradhasson a magyar kulturális élet szerves részeként.
A Sziget jövője és a politikai játszmák
Budapesti politikai körökben nem hallani arról, hogy Karácsony Gergely főpolgármester vagy bármelyik politikai vezető foglalkozott volna a fesztivál jövőjével. A fesztivál folytatása egyértelmű, hiszen a jelenlegi közgyűlésben senki sem ellenzi, azonban a pályázati folyamat késlekedik.
A fesztivált szervező Sziget Zrt. már korábban megkereste a városházát azzal, hogy előre szeretné megszüntetni a megállapodást, arra hivatkozva, hogy a cég átépítése és új üzleti modellje miatt nem tervezik a fesztivál folytatását. A céget ugyanis több mint 800 milliárd dolláros vagyonnal rendelkező Kohlberg Kravis Roberts & Co. magántőkealap birtokolja, amely az utóbbi időben jelentős veszteségeket szenvedett el.
Gondok és lehetőségek a Sziget körül
Miután Gerendai Károly kiszállt a szervezésből, a folyamatok nem a várt irányban haladtak, a fesztiválok sorra zártak be, és a Sziget Zrt. folyamatos veszteségeket könyvelt el. A fővárosnak viszont nem sok hasznot hozott az eddigi megállapodás, hiszen a területhasználati díjakat korántsem kompenzálja a fesztivál által hozott iparűzési adó.
A helyzet bonyolult, hiszen Gerendai Károly a város támogatását kérve javasol egy új tízéves megállapodást, amely garantálná a fesztivál folytatását. Ezzel a fővárosnak nemcsak joga, hanem lehetősége is van a bevételnövelésre, ahelyett, hogy csak a költségeket állná.
Jövőbeli modellek
Érdekes, hogy bepillantást nyerhetünk a fesztivál lehetséges alternatív modelljeibe is. Például, a bécsi és pozsonyi fesztiválok rámutatnak arra, hogy sikeres rendezvényeket lehet szervezni más néven, más koncepcióval is. Fontos, hogy a főváros jogában áll megvizsgálni a rendezvény jellegét és a szervezés nemcsak Gerendai Károly kezében összpontosuljon.
A város jövőbeli lépéseit sürgeti, hogy ne csak a Sziget márkát, hanem az egész rendezvénykultúrát is új alapokra helyezzék. Döntések sora vár a városi politikai színtéren, a fesztivál várható sorsáról és a sorsfordító lehetőségekről, legyen az a Sziget, bármely más név alatt.
Bármi is legyen a végeredmény, egy biztos: a Hajógyári-sziget magában foglalja a fesztiválozók szívét, és ez az érzés nem cserélhető le egy névre vagy egy vállalatra. A támogatás, az új megközelítések és a jogi keretek kifinomult megoldásai jöhetnek, de a Sziget hangulata örökre megmarad.
