Nagy Ervin szerint a pályázók adatainak védelme biztosítja a pályázat tisztaságát
Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár a Facebook-oldalán magyarázta meg, miért nem hozzák nyilvánosságra a Madách Színház és az Újszínház igazgatói pályázatainak résztvevőit. „A pályázat tisztaságának megőrzése érdekében és a befolyásolás lehetőségének kizárása miatt kiemelten fontos a pályázók személyes adatainak védelme” – írta az államtitkár.
Múlt héten derült ki, hogy a Madách Színház igazgatói posztjára 7, az Újszínház igazgatói posztjára 16 pályázat érkezett. A pályázók neveit a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium nem hozta nyilvánosságra, a Telex kérdésére csupán annyit írtak, hogy a kiválasztási folyamat a vonatkozó kormányrendeletben meghatározott keretek és határidők szerint zajlik.
A bizottsági eljárás menete
Nagy Ervin tájékoztatása szerint a kiválasztási folyamat többlépcsős és átlátható. A szakmai bizottság a pályázati határidő lejárta után 30 nappal ül össze. A bizottságba négy tagot az előadó-művészeti bizottságok, egy tagot a miniszter, egy tagot az intézményben foglalkoztatottak, egy tagot az intézmény szakszervezete, két tagot pedig a színház fenntartója delegál.
A bizottság megvizsgálja a pályázatokat, a jelentkezőket meghallgatják, majd szakmai véleményt adnak a pályázatokról. A végső döntést az illetékes miniszter, Tarr Zoltán hozza meg a bizottsági döntést követő 30 napon belül.
Első alkalommal vezetik be a vezetői kompetenciamérést
A minisztérium korábban azt közölte, hogy hamarosan megkezdődik az érvényes pályázatot benyújtók vezetői kompetenciamérése, amelyet a pályázók meghallgatása és a pályázatok értékelése követ. Azt azonban nem árulták el, hogy milyen cég és milyen szakemberek végzik majd a kompetenciavizsgálatot, és hogyan néz ki annak módszertana és folyamata.
Nagy Ervin ezzel kapcsolatban azt írta, „a vezetői kompetenciamérést most először pilot jelleggel vezettük be”, céljuk pedig az, hogy „egy igazgatót a szakmai teljesítménye és a vezetői készségei alapján válasszanak ki”, a folyamat pedig „szakmai, tiszta és minden befolyástól mentes” legyen.
Nyílt pályázat a korábbi meghívásos gyakorlat helyett
Nagy hangsúlyozta, hogy míg a Fidesz az elmúlt években meghívásos pályázatokat írt ki, ők ezzel szemben nyílt pályázatot hirdettek, „mert meggyőződésünk, hogy az egyenlő esélyekkel induló verseny az, ami a magyar színházi élet fellendülését leginkább szolgálja”. Ezt támasztja alá szerinte az eddigi színháztörténetben példa nélkülien sok, 23 beadott pályázat.
Nagy arról is írt, hogy már dolgoznak „egy új, korrektebb és átláthatóbb előadó-művészeti szabályozáson, melyhez kiváló alapot nyújt a Magyar Színházi Társaság által készített, több mint 200 szakember bevonásával írt javaslatcsomag”.
Szakmai egyeztetések és javaslatcsomagok
A Magyar Színházi Társaság kezdeményezésére májusban közösen tartott egyeztető fórumot több előadó-művészeti szervezet, köztük a Színházi Dolgozók Szakszervezete, a MASZK Országos Színészegyesület és a Független Előadó-művészeti Szövetség. Az egyeztetésen megvitatták az MSZT által kidolgozott javaslatcsomagot is, amely többek között a finanszírozást, a minőségbiztosítást és a digitális jelenlét kérdésével is foglalkozott.
A FESZ korábban szintén közzétett egy kulturális javaslatcsomagot Dologidő címmel, ebben többek között a tao és a kata visszavezetésére, a pályázati rendszer megreformálására és a kulturális vidékfejlesztési stratégia átalakítására tettek javaslatot.
