Top 10 Nyáry Krisztiánnal – tíz könyv a mohácsi csatáról
Év elején a Telexre költözött a Buksó, Magyarország legrégebbi és legnagyobb eléréssel futó könyves podcastja. A kéthetente jelentkező sorozatban Nyáry Krisztián, író, könyvkiadó, a sorozat szerkesztő-műsorvezetője minden részben ajánl tíz-tíz könyvet különböző témák mentén.
A legutóbbi adás vendége B. Szabó János történész, a késő középkori és a kora újkori hadtörténet, a mohácsi csata kutatója volt. Az alábbiakban tíz olyan könyvet mutatunk be röviden, amely az éppen ötszáz éve vívott ütközettel és annak emlékezetével foglalkozik.
1526 – Mohács Magyarországa
A könyv először 1926-ban, a csata 400. évfordulójára jelent meg a Napkelet Könyvtárában. Olyan forrásokat közöl, mint Antonio del Burgio pápai nuncius 1525–1526-ban Budáról Rómába küldött titkos jelentései, valamint II. Lajos levelei és több kortanú írásai. A dokumentumokat Bartoniek Emma fordította latinról magyarra. (Tinta Kiadó, 2026)
B. Szabó János: A mohácsi csata
A szerző a Budapesti Történeti Múzeum Középkori Főosztályának kutatója, több hadtörténeti könyv írója. A mohácsi csatáról szóló kötet első kiadása húsz éve jelent meg; a bűnbakkeresés helyett az előzményeket, a 16. század eleji Magyarország és az Oszmán Birodalom helyzetét, valamint I. Szulejmán szándékait igyekszik érthetővé tenni, és több közkeletű tévedésre is felhívja a figyelmet. (Corvina, 2024)
Bihari Dániel: Mohács (B. Szabó János szerk.)
A tatárjárásról szóló könyv szerzője ezúttal a csata legelismertebb kutatóitól gyűjtött anyagot. A térképekkel, illusztrációkkal és forrásszövegekkel gazdagított kötet a legújabb kutatási eredményekre támaszkodva cáfolja a máig élő félreértéseket, és bemutatja a vereséghez vezető utat, magát a csatát és következményeit. (BookLab, 2026)
Juhász Katalin – Nagy Zsolt: Mohács, Mohács, mit hoztál ránk?
A kötet a csata és az azt követő másfél évszázados török hódoltság emlékezetét vizsgálja a magyarok és a velük élő nemzetiségek népköltészetében, népzenéjében, népszokásaiban és anyagi kultúrájában. (ELTE Humán Tudományok Kutatóközpont, 2026)
Kozák-Kígyóssy Szabolcs László – Tóth Dominik: Mohács katonái
A kötet a mozgósítás előzményeitől követi végig az 1526. évi hadjárat fordulatait, a fegyvernemek és felszerelések változásait, a hadviselés mindennapjait. A szerzők az írott források újbóli vizsgálatával számos kevéssé ismert fegyver- és hadtörténeti részletet tárnak fel. (Zrínyi Kiadó, 2026)
Mátyás-Rausch Petra – Oborni Teréz – Tóth Csaba: Pénzügyek Mohács árnyékában
A szerzők a Mohács előtti és utáni időszakot a nemesércbányászat, a pénzügyigazgatás és a pénzverés felől mutatják be, a történeti eseményekbe ágyazva. (ELTE Humán Tudományok, 2026)
Nagy-L. István: A mohácsi csata – Ami a csatatéren történt
A könyv a csatát mint hadtörténeti eseményt vizsgálja, és a jelenlegi tudás, valamint a források alapján a legvalószínűbb csatarekonstrukciót tárja elénk, kitérve a döntések sorozatára és a magyar vezetésű haderő helytállására is. (PEKO Kiadó, 2026)
Nem voltak lúzerek! A helytállás pillanata – Mohács újraírt története
A Válasz Online bookazinja a korszak kutatóinak írásaival dolgozza fel az újraírt mohácsi történetet, friss kutatási eredményekkel. (Válasz Offline, No. 7., 2026)
Papp Júlia: Kép és emlékezet – A mohácsi csata és II. Lajos a képzőművészetben
A kötet a csata képzőművészeti ábrázolásait mutatja be, kitérve a korszak törökképére, a keresztény Európa és az Oszmán Birodalom kapcsolatára, a csataképfestészetre és a képzőművészeti propagandára. (Libri, 2024)
Varga Szabolcs (főszerkesztő): Mohács 500 I–III.
A háromrészes tudományos kötet 104 szerző 113 írásában régészek, antropológusok, történészek, irodalomtörténészek, geográfusok, természettudósok és muzeológusok eredményeit kapcsolja össze, arra keresve a választ, mit jelent Mohács a tudománynak ötszáz évvel a csata után. (Martin Opitz Kiadó, 2026)
