Változnak a DNS-tesztek eredményei a MyHeritage-nál
Kicsit több mint egy évtizede jelentek meg az otthoni DNS-tesztek, amelyek jelentősen átformálták sok ember önmagáról alkotott képét. A legtöbb felhasználó számára azonban inkább szórakoztató érdekességről van szó, amely megmutatja, milyen arányban hordoz germán, dél-olasz vagy askenázi zsidó genetikai jegyeket.
A probléma az, hogy a megkapott eredmény néhány évvel később jelentősen megváltozhat. Ez történt nemrég a MyHeritage oldalán, amely Európában piacvezető ebben a szolgáltatásban, és világszinten is az egyik legnagyobb szereplő, több millió ember DNS-tesztjét végezte el és elemezte ki.
A cég bejelentette, hogy hatékonyabb algoritmusainak köszönhetően még pontosabb eredményeket tud produkálni. Az új verzióban használt adatmennyiség és algoritmikus módszerek segítségével pontosabb képet tudnak alkotni a genetikai összetételről, mert a tágabb régiókat finomabb etnikai régiókra tudják bontani, és a már meglévőket pontosabban tudják ábrázolni.
Eddig 42 etnikumot tudtak megkülönböztetni, mostantól viszont már 79-et. Néhány korábbi kategória kikerült a rendszerből, és ha most hiányzik valami az elemzésből, az valószínűleg átkerült másik közeli etnikumokhoz. Például ami korábban északnyugat-európai volt, az mostantól lehet holland, germán, francia vagy breton.
Dr. Falus András, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet professor emeritusa szerint nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni ezekből az otthoni teszteredményekből. Az európai etnikumok vizsgálata egy mozgó világ, mivel az emigráció, a népvándorlás, a vegyes házasságok és az eltitkolt apasági helyzetek mindannyiunk családtörténetét átszövik.
Falus szerint ha elég messzire megyünk vissza, valójában mind keverékek vagyunk. Ez alapján a genetika lehet a rasszizmus legnagyobb ellenszere, hiszen nem létezik olyan, hogy valaki tisztán egy etnikumhoz tartozik.
Arra a kérdésre, hogy van-e értelme ezeknek az otthoni teszteknek a hobbin és a kíváncsiság kielégítésén kívül, Falus röviden azt válaszolta: nem. Egy-egy vizsgálatnál lehet valamilyen informatív része, kimutathat rizikófaktorokat, de messzemenő következtetésre semmilyen alapot nem ad.
Tehát nem kell aggódni, ha hirtelen néhány százaléknyi skandináv vér átváltozott kelet-európaivá – ez nem az első ilyen korrekció, és valószínűleg nem is az utolsó.
