Az új korszak vagy a tőzsdei hype határán
Hamarosan megismerjük, hogy egy új korszak hajnalát vagy az évszázad legnagyobb tőzsdei lufiját szemléljük. Az amerikai technológiai szektor, különösen a mesterséges intelligenciával (MI) foglalkozó vállalatok dominálják az elmúlt évek globális részvénypiaci felfutását. Az MI-narratíva nem csupán egy új technológiai trend, hanem egy gazdasági és piaci átalakulást jelző történetté vált. Az úgynevezett mágikus hetes vállalatcsoport (Alphabet/Google, Amazon, Apple, Meta/Facebook, Microsoft, Nvidia, Tesla) piaci kapitalizációja drámaian megnövekedett, közel ötszöröződve az elmúlt három évben. Az Nvidia kiemelkedő teljesítménye révén válhatott a világ legértékesebb vállalatává, jelentősen növelve részesedését az MI-fejlesztésekhez szükséges chipek iránti kereslet növekedésének köszönhetően.
Fontos kiemelni, hogy ez az emelkedés nem teljesen irreális várakozásokon alapul. A technológiai szektor nyeresége valóban növekedett, a nagyvállalatok készpénztermelő képessége erős maradt, és a mesterséges intelligenciához kapcsolódó bevételek is látványosan emelkedtek. Mégis, az értékelések mértéke továbbra is figyelemre méltóan magas. Az MI-alapú vállalatok árfolyama olyan ígéretes jövőt valósít meg, ahol a mesterséges intelligencia nem csupán kiegészítő technológiaként, hanem a gazdaság szerves részévé válik, biztosítva ezzel a vezető szereplők számára a tartós jövedelmezőséget.
A befektetők tehát nem az aktuális eredményeket, hanem egy hosszú távú dominálásra építenek. A techóriások erőfeszítései az MI-hez kapcsolódó versenyt megnyerni óriási beruházási hullámhoz vezetnek, ahogyan a technológiai cégek milliárdokat költenek infrastruktúrára, adatközpontokra és specializált chipekre. Ezek a fejlesztések nemcsak technológiai innovációk, hanem nagy tőkeigényű projektek, amelyek együttesen jelentős terhet rónak a vállalati mérlegekre. Az üzenet világos: aki nem fektet be időben, az lemaradhat a jövő MI-alapú szolgáltatásaiból.
Ugyanakkor felvetődnek a kérdések, hogy milyen ütemben és mértékben térülnek meg ezek a beruházások. Az MI monetizálása számos csatornán zajlik, beleértve a felhőszolgáltatásokat, üzleti licenszeket és hardverértékesítéseket, de sok esetben a bevételek nem növekednek lépést tartva a költségekkel. A befektetők eddigi hite az MI elterjedésében rejlik, ám ez az optimizmus kockázatokkal is jár. A kereslet esetleges lassulása súlyos következményeket vonhat maga után, különösen, hogy ezek a hosszú távú beruházások rendkívül hosszú megtérülési időt igényelnek.
A jelenlegi amerikai gazdasági növekedés 2% feletti bővülést mutatott, azonban ennek túlnyomó része az MI-hez kapcsolódó beruházásoknak volt betudható. Ez a helyzet elrejti a növekedés mögötti strukturális problémákat, hiszen a gazdaság egyre inkább egy K-alakú pályára állt: míg egyes szegmensek gyors fejlődést mutatnak, mások stagnálnak vagy visszaesnek. Az MI-hez kötődő cégek könnyebben jutnak tőkéhez, gyorsan növekednek és nyereségesek, míg a hagyományos iparágakban dolgozók egyre nehezebb körülményekkel küzdenek.
Ez a megosztottság jól tükröződik a társadalmi rétegek között is. Az alacsonyabb jövedelmű csoportokat megélhetési válság sújtja, míg a felső jövedelmi rétegek vagyonának növekedése a részvénypiac emelkedésének köszönhető. Különösen ijesztő, hogy az amerikai lakosság legfelső 10%-a a fogyasztás közel felét, valamint a részvényvagyon 90%-át birtokolja. Ez az éles társadalmi és gazdasági megosztottság rendkívül aggasztó jele a fejlődésnek.
A jelenlegi részvénypiaci bővülés erős vagyonhatást generál, amely elősegíti a magasabb jövedelmű háztartások többletfogyasztását, függetlenül a jövedelmük növekedésétől. A befektetők bizalma ugyanakkor egyre inkább borotvaélen egyensúlyozik. A következő években a vállalatoknak meg kell mutatniuk, hogy az MI-befektetések valóban GDP-t növelő bevételt biztosítanak. Elérkezik a bizonyítvány ideje, ahol a mostani várakozások nem maradhatnak csupán ígéretek szintjén.
A helyzet a következő években eldőlhet, hiszen ha a technológiai szektor nem tudja produkálni a várt nyereségeket, az iparági befektetések drámaian csökkenthetik a növekedést, ami széleskörű gazdasági elbocsátásokat vonhat maga után. A tőzsdei árfolyamok esetleges zuhanása a negatív vagyonhatáson keresztül a hétköznapi emberek életére is kihat, ezen a ponton a prémium szegmensekben célzott fogyasztás csökkentésének következményeivel találkozhatunk.
Míg az MI története nem hasonlítható közvetlenül a dotkom lufijához, a valós gazdasági kitettség ebben az esetben sokkal mélyebb, mint annak idején. A mostani MI-hoz kötődő befektetések és hatások immár szervesen beépültek az amerikai gazdaság fejlődési modelljébe, így egy jelentősebb részvénypiaci visszaesés nem csupán pénzügyi sokkot, hanem mély, reálgazdasági lassulást is hozhat magával. Ha pedig az Egyesült Államok gazdasága meginog, Európa is megszenvedi a következményeket, és Magyarország sincs biztonságban az ebből származó következmények elől.
