Beszéltem egy Volvóval, de nem mindig értettük egymást
2026 korszakhatár az elektromos autók piacán: a BMW iX3, a Mercedes GLC és a Volvo EX60 is idén került nagy számban piacra, és bár részleteikben különböznek, alapüzenetük ugyanaz – ezek az első kompromisszum nélkül használható elektromos autók.
A Volvo EX60 bizonyos területeken felül is kerekedett a többieken, miközben tervezői szem előtt tartották a márka hagyományos értékeit. Külsőre nem kürtöli világgá, hogy villanyautó: stílusjegyei az elmúlt tíz év Volvóit idézik, a hatalmas oldallemezeken a kilincsek hiánya tűnik fel, mert az ajtók tetejére rejtett apró szárnykilincsek különösen a fekete tesztautónál láthatatlanok.
Az utastérben nincs klasszikus ajtóbehúzó, helyette egy nagy oldalpanel szolgál, mögötte elegáns fénnyel. A valódi kilincs kétállású: elektromosan nyit, és hangjelzéssel figyelmeztet a hátulról érkező forgalomra. Kesztyűtartó nincs, helyette középen egy nagy, álló fiók található, a két pohártartó pedig nyomásra tolódik ki.
A beltér hangulata kellemesebb, mint korábban bármelyik Volvóé, az anyagok azonban patikamérlegen mérték: szemmagasságban otthonos szövetek és valódi fabetét, deréktól lefelé viszont helyenként éppen csak elfogadható minőségű műanyag. Az ülések etalonok a kategóriában, a tesztautóban valódi bőr, szellőztethető változat volt, ez egymillió forint feletti extra. A 4,8 méter hosszú, több mint 2 méter széles autó alaphelyzetben 634 literes csomagtartóval múlja felül vetélytársait.
A letisztult beltérnek ára van: a kormányon lévő néhány funkciógombon, a tempomat állításán, egy henger alakú hangerőállítón és az indexkarra rakott ablaktörlő-állítón kívül mindent a Google Automotive-alapú központi kijelzőn kell állítani, a klímát és a világítást is. A Spotify külön telepítendő, a fogyasztási adatok egy „Hatótáv és útszakasz” nevű külön alkalmazásban vannak. A Gemini magyarul még korlátozottan tud, és a rendszer meglepően sokszor nem érzékeli első nyomásra az érintést.
Menet közben a Volvo erősségei domborodnak ki: csendes, nagyon finoman vezethető és hihetetlenül komfortos. Az alapáron is adaptív felfüggesztés olyan ügyesen simítja ki az úthibákat, hogy az ember légrugós változatot sejt. A P10-es, összkerékhajtású változat 510 lóerővel 4,6 másodperc alatt éri el a 100 kilométer/órát.
A vezetéstámogató funkciók vegyes képet mutatnak: a veszélyes ajtónyitásra figyelmeztetés és a felejtett dolgokat figyelő rendszer érzékeny, de a lehajtott ülésekre tett bringa miatt véletlenszerűen jelez. A tempomat nélküli sávtartás régebbi autók színvonalát idézi, a sebességtartó csak távolságtartós formában használható, az önvezetés pedig a sávelhúzásoknál bizonytalanodik el. Az egypedálos vezetés a Margit hídon egy ártalmatlan szituációban satura fékezte az autót.
A P10-es változat bruttó 96 kilowattóra kapacitású, vegyes használatban elvileg 660 kilométeres hatótávra képes. A gyakorlatban felerészt autópályán, felerészt autóúton 19-20 kilowattórás átlagfogyasztást produkált, így a hatótáv körülbelül 455 kilométer volt. A maximális töltőteljesítmény 400 kilowatt, 10-ről 80 százalékra 16 perc alatt tölthető.
A Volvo EX60 részleteiben nem tökéletes, de magas szinten hozza azt, amiért a Volvókat szeretni szokták: kiváló komfort, stílusos berendezés, élvonalbeli hatótáv. Az infotainmenten és a biztonsági elektronikán még sokat kell javítani. A legolcsóbb, 374 lóerős, LFP kémiás változat 25 millió forinttól indul, a gyártó három évig vagy 100 ezer kilométerig állja a kopó alkatrészek és az időszaki szervizek költségeit.
