Seszták-ügy: az NVVH szerint a keresőkutya jelzése bizonyítékként értékelhető
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) szerint nem megalapozott Seszták Miklós védőjének az az állítása, hogy a keresőkutya jelzése nem értékelhető bizonyítási cselekményből származó bizonyítékként – írta a hatóság szerdai közleményében.
Az NVVH ezzel a Seszták széfjeinél jelző nyomkövető kutya miatt kért szakvéleményre, illetve arra reagált, hogy a védő szerint akár az ügy elbírálását is más megvilágításba helyezhette volna, ha a szakvélemény idejében a nyomozási bíró elé kerül. Papp Gábor védő a közleményre reagálva azt mondta, a hatóságok pont a kutya jelzése alapján hivatkoztak arra, hogy védence nem mondott igazat, és ez egy újabb letartóztatási ok.
A kriminálkinológus szakvéleménye szerint gyakorlatilag semmit nem jelent, hogy a nyomkövető kutya ugatni kezdett a házkutatás alatt a Sesztákhoz köthető széfnél, amelyben a korábbi bírósági közlemény szerint 9 milliárd forint készpénzt tarthatott a volt miniszter. A 9 milliárd forint létezését az egyik gyanúsított vallomására és a nyomkövető kutya jelzésére alapozták a nyomozók. Seszták védője szerint a szakvélemény úgy fogalmaz, hogy a keresőkutya jelzése nem bizonyíték, hanem információ a nyomozó hatóság részére. A nyomozási bíró azonban úgy látta, hogy a bizonyítási eljárás befolyásolásának veszélye is fennáll, és január 30-ig meghosszabbította a KDNP-s képviselő letartóztatását.
Az NVVH közleménye szerint a vonatkozó kormányrendelet a bűnügyi szolgálati kutya igénybevételét, tevékenységét, tevékenységének eredményét és a szagazonosítást a bizonyítási cselekmények között sorolja fel. A büntetőeljárásban minden bizonyítási cselekmény szabadon alkalmazható, amiből a hivatal szerint az következik, hogy a keresőkutya jelzése bizonyítási cselekményből származó bizonyítékként értékelhető. Az NVVH álláspontja szerint a szakértő a kompetenciáján túllépve nem szakkérdésben, hanem jogkérdésben nyilatkozott, amikor azt állította, hogy a keresőkutya jelzése nem bizonyíték.
A hivatal szerint a bíróság a letartóztatás meghosszabbításakor a keresőkutya jelzésével kapcsolatban pusztán azt állapította meg, hogy a páncélszekrény ajtajának zárszerkezeténél a bűnügyi keresőkutya jelzést adott, és ezt a szakvélemény is alátámasztotta. Ezért az NVVH szerint nem megalapozott a védő érvelése, miszerint a szakvélemény alapján a bíróság más döntést hozhatott volna. A közlemény szerint a letartóztatás meghosszabbítását nem a keresőkutya jelzése indokolta, hanem egyebek mellett az, hogy a bizonyítás veszélyeztetése vagy meghiúsítása továbbra is fennáll, különösen mert a bűnös úton szerzett pénz felkutatására tett intézkedések ezidáig nem vezettek eredményre.
Új körülményként jelent meg a kutya jelzése
Seszták Miklóst szeptember 28-án vették őrizetbe, majd két nappal később egy hónapra elrendelték a letartóztatását. Az egy hónap letelte után a bíróságok csak akkor tartanak ülést, ha a nyomozó hatóságok új körülményre hivatkoznak.
A volt fejlesztési miniszter a letartóztatásáról döntő szeptemberi ülésen azt állította, hogy a páncélszekrényekben pénzt nem, csak okiratokat tárolt. Az új körülmény az volt, hogy az NVVH október 15-én újabb házkutatást tartott egy a Sesztákhoz köthető kisvárdai irodaházban, ahol a nyomkövető kutya a széfek zárszerkezeténél ugatni kezdett. A hatóságok erre alapozták, hogy Seszták a szeptember 30-i ülésen nem mondott igazat.
Október 28-án a KDNP-képviselőt újra a bíróságra vitték és újra meghallgatták. Akkor viszont már kész volt a kriminálkinológus szakvéleménye, amelyben a szakértő azt írta, hogy a kutya jelzése nem használható bizonyítékként. Papp Gábor védő szerint a hatóságok pont a kutya jelzése alapján hivatkoztak arra, hogy védence nem mondott igazat, és ez egy újabb letartóztatási ok. Hozzátette, hogy ugyan elrendelték a szakértői vélemény kiegészítését, abban egy szóval nem említik, hogy a szakértő túllépte volna a kompetenciáját.
A védő szerint a kriminálkinológus arra válaszolt, amit kérdeztek tőle, a szakvélemény pedig már egy hete az NVVH birtokában volt. Ez azért lényeges szerinte, mert a szakértői vélemény cáfolja az NVVH indítványában írtakat, mely szerint védence azért nem mondott igazat, mert a kutya jelzést adott a széfeknél.
A volt fejlesztési minisztert azzal gyanúsítják, hogy a 2014 és 2018 közötti minisztersége alatt több százmilliós és többmilliárdos kenőpénzt fogadott el építési vállalkozóktól. Az ügyészség szerint Seszták és Szivek Norbert, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő akkori vezérigazgatója 11 milliárd forintnyi jogtalan előnyre tett szert, de Sesztákra más terhelő vallomások is vannak.
