Pragmatizmus az ideológiák helyett – a Tisza viszonya a korábbi „szent tehenekhez”
A Tisza-kormány eltérő módon nyúl az Orbán-rendszer ideologikus-kultúrharcos témáihoz, mint az LMBTQ-jogok, a bevándorlás vagy az Ukrajnához való viszony. Magyar Péter politikája nem ezekre épül, de a korábbi „szent teheneket” sem vágja le. Az LMBTQ-jogok terén óvatosan elfogadó és korlátozottan jogvisszaállító álláspont érvényesül, a nemzetközi migráció kapcsán megmaradt a radikális elutasítás, Ukrajnához pedig fontolva haladó, tranzakcionalista pozíciót foglal el a kormány.
Ellenségképek helyett napi problémák
Az Orbán-rendszer ideológiájában és napi politizálásában alapvető szerepe volt a mesterségesen gyártott ellenségképeknek. A Fidesz narratívájában a nem hagyományos családok és a szexuális kisebbségek jogainak elismerése, a nemzetközi migráció vagy Ukrajna a nemzet létét fenyegető veszélyként jelent meg, amelyektől csak Orbán Viktor védhette meg az országot. Magyar Péter és a Tisza fő vállalása ezzel szemben az volt, hogy felhagy az ellenségképek és a félelemkeltő kampányok gyártásával, és a választókat napi szinten foglalkoztató problémák megoldására összpontosít. A 2026-os választásra közel 3,5 milliósra duzzadt választói koalíció heterogén: fő kötőanyaga az általános Orbán-ellenesség, és a Tiszának kevés ideje volt saját választói formálására. Ezt a sokszínű tömeget hosszú távon nem lehet ideológiai vagy identitáspolitikai szólamokkal megtartani, ezért a Tisza politikája szükségszerűen pragmatikus.
Óvatos elfogadás az LMBTQ-jogok terén
A melegjogok esetében a miniszterelnök saját megfogalmazása szerint is óvatos, de elfogadó álláspontra helyezkedik, legalábbis a meleg párok örökbefogadási jogát illetően – bár egyelőre csak a szavak szintjén. A transz emberek jogi elismerésének visszaállításában és a házassági egyenlőség megteremtésében ugyanakkor egyelőre nem látszik mozdulás. A társadalmi attitűdök is változnak: a Medián választás után felvett közvélemény-kutatása szerint a házasságkötés és az örökbefogadás lehetőségét a megkérdezettek 68 százaléka biztosítaná az azonos nemű pároknak, a mesterséges megtermékenyítésben való részvételt 71 százalék. A magyarok 57 százaléka visszavonná az elmúlt években elfogadott LMBTQ-jogokat korlátozó rendelkezéseket, és 79 százalék szerint az állam feladata fellépni a hátrányos megkülönböztetés ellen.
Változatlan bevándorlásellenesség
A nemzetközi migráció megítélésében nincs elmozdulás. A 2026. tavaszi Standard Eurobarometer adatai szerint a magyarok 75 százaléka elutasítja az EU-n kívülről érkező bevándorlást, ami az uniós átlaghoz (51 százalék) képest kiemelkedően magas. A közös európai migrációs politikát támogató magyarok aránya 42 százalék, szemben a 69 százalékos uniós átlaggal. A 2015-ös menekültválság óta tartósan erősek a bevándorlásellenes attitűdök, a Tisza-kormány álláspontja így ebben érdemben nem tér el az Orbán-kormányétól. Magyar Péter radikálisan elutasító álláspontot képvisel mind az irreguláris migráció, mind a menekültügy, mind a vendégmunkás-szabályozás esetében.
Lavírozás Ukrajna ügyében
Az Ukrajnához való választói hozzáállás középutat jelent. Az Európai Külkapcsolatok Tanácsa idén májusban készült felmérése szerint a magyarok 64 százaléka elvárta, hogy Magyarország javítsa kapcsolatait Kijevvel, 69 százalék jóváhagyta az EU Ukrajnának nyújtandó pénzügyi támogatását, de 54 százalék ellenezte az uniós csatlakozási tárgyalások megnyitását. A katonai segítségnyújtást alig 12 százalék hagyta volna jóvá. A Tisza-kormány felhagyott az Ukrajna elleni nyílt hergeléssel, eltűntek az ukrán elnökkel riogató óriásplakátok. Világos külpolitikai fordulatot jelent Oroszország agresszorként való megnevezése, valamint Ukrajna szuverenitásának és önvédelmi jogának kormányhatározatban való rögzítése. Magyarország ugyanakkor nem támogatja Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását, és nem segíti fegyverrel Ukrajnát. Júniusban megszületett a megállapodás a magyar kisebbség jogainak helyreállításáról, amivel párhuzamosan a magyar kormány feloldotta korábbi vétóját az ukrán uniós csatlakozási tárgyalások megindításával kapcsolatban. Miután az ukrán parlament október 12-én elfogadta az ukrajnai magyar nyelvű oktatást biztosító törvényt, a magyar kormány engedélyezte az uniós csatlakozási folyamat újabb fejezeteinek megnyitását is.
