Százhuszonhatezer milliárd forinton ül a magyar lakosság
A Gazdaságkutató Intézet szerdai konferenciáján a magyar gazdaság kilátásairól tartottak előadásokat. A szakértők egyetértettek abban, hogy a gazdaság eddigi növekedési modellje kifutott, és a jövőben a kiszámítható gazdaságpolitikára, valamint a termelékenység növelésére kell helyezni a hangsúlyt. Oszkó Péter volt pénzügyminiszter szerint a lakosság is hozzájárulhatna a növekedéshez, mivel a magyar háztartások közel 120 ezer milliárd forintnyi megtakarítással rendelkeznek.
Kevesen terveznek beruházást
Porcher Áron, a Gazdasági és Energetikai Minisztérium parlamenti államtitkára előadásában elmondta: jelenleg a magyar vállalkozások mindössze 28 százaléka tervez beruházást a következő 12 hónapban. Ez az arány 2014-ben még 77 százalék volt. Az államtitkár szerint a legfontosabb feladat ezt visszatornázzák, mert a beruházások elhalasztása késlelteti a termelékenység növekedését és a külpiaci terjeszkedést, ami a növekedés megtorpanásához vezethet.
Porcher Áron szerint a jelenlegi gazdasági modell korábban eredményeket hozott, de mára kifutotta az idejét. „Mi alapvetően nem az olcsó munkahelyekkel szeretnénk versenyezni, hanem egy tudásalapú gazdaságot szeretnénk építeni” – mondta. Kiemelte, hogy a termelékenységben ugyan volt fejlődés, de az EU-s átlag 70 százalékánál megragadtunk, az alacsony beruházási ráta pedig stagnáló termelékenységhez vezet. Míg az EU a GDP 2,2 százalékát költi kutatás-fejlesztésre, Magyarországon ez az arány csak 1,3 százalék. Az államtitkár szerint diverzifikálni kell az ipart, mivel jelenleg túlsúlyban van az autógyártás és az elektronikai ipar.
A tőkepiac és a megtakarítások szerepe
Oszkó Péter szerint nem csak az államnak, hanem a lakosságnak is változtatnia kellene azon, hogyan költi el megtakarításait. A 2025 év végi 120 ezer milliárd forintnyi lakossági megtakarításból 7 ezer milliárd készpénzben, 20 ezer milliárd bankbetétben volt, 15 ezer milliárdot pedig államkötvényekben tartunk. Csupán 4 ezer milliárd forinttal vett részt a lakosság a tőkepiacokon. Oszkó szerint a tőke vagy nem dolgozik, vagy máshol dolgozik.
Tóth Tibor, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatója elmondta: Magyarországon a megtakarítás GDP-arányosan 4,6 százalék, a pénzügyi vagyonból azonban csak 3,3 százalék van a magyar tőkepiacon befektetve. Ha a lakosság az elmúlt 10 évben vagyonának 5 százalékát hazai részvénybe tette volna, ez 7 ezer milliárd forintnyi addicionális hozamot jelenthetett volna. 2016 és 2026 között a hazai részvények évesített hozama 18 százalék volt.
Modellváltásra van szükség
Virág Barnabás, az MNB elnöki főtanácsadója szerint a legnagyobb hiány a jó víziókban mutatkozott: ad hoc akciókra építettünk a stratégiákban való gondolkodás helyett. A Draghi-jelentés javaslatainak eddig mindössze 16 százaléka valósult meg. Virág szerint a nagy átmenetek korszakában élünk, ahol a deglobalizáció, a demográfiai változások és az új technológiák egyszerre jelentenek kihívást és lehetőséget. Magyarországnak növekedési modellváltásra van szüksége, mivel jelenleg az összeszerelésben vagyunk erősek, ahol a legalacsonyabb a hozzáadott érték.
Virág Barnabás szerint az euró önmagában nem csodaszer, a csatlakozás csak egy organikus reformprogram részeként lehet sikeres. Az innovációvezérelt vállalatok többsége nem állami támogatásokat hiányolt, hanem képzett munkaerőt és kiszámíthatóságot a gazdaságpolitikában.
