A Fidesz új célkeresztje: az Európai Központi Bank
Kósa Lajos, a Fidesz egyik alelnöke szerint az Európai Központi Bank (EKB) viseli a felelősséget az MNB alapítványai pénzkezelésének átláthatóságát megakadályozó törvény elmaradásáért. Állítása szerint a jegybank függetlensége érdekében az EKB megakadályozta, hogy az MNB felügyelőbizottsága ellenőrizhesse az alapítványok működését. Kósa szerint ez a helyzet ellehetetlenítette az érdemi pillanatnyi ellenőrzéseket.
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter is hasonló irányba mutatott néhány nappal korábban, amikor az MNB körüli botrány kapcsán az EKB-ra próbált mutogatni. A kormány állítása szerint a nemzeti szuverenitás korlátozása akadályozta meg a pénzügyi kontrollok bevezetését a jegybank által létrehozott alapítványok felett. Mindemellett kérdéses, hogy valóban egy ilyen döntés lett volna-e az egyetlen megoldás.
Nemzetközi párhuzamok és botrányok
A környezetből vett példák alapján más országok nemzeti kormányai képesek voltak jogi és igazságügyi eszközökkel vizsgálni a jegybankok működését. Lettországban például a Nemzeti Bank volt elnökét hat év börtönre ítélték vesztegetés miatt, Szlovéniában pedig a jegybank szabálytalan eljárásai kapcsán nyomozást indítottak. Hasonlóképpen, Portugáliában számos közintézményt érintő korrupciós ügyben folytattak házkutatást, beleértve a jegybankot is.
Ezek a példák világossá teszik, hogy egy nemzeti szerv képes fellépni, ha valódi szándéka van az átláthatóság biztosítására. Azonban Magyarországon Kósa és Gulyás állításai ellenére az MNB-vagyon kezelésének problémái hosszú évek óta ismertek, és ez idő alatt a kormány nem tett érdemi lépéseket az ügy megoldása érdekében.
A PADME Alapítvány és az EKB szerepe
A problémák egyik központi eleme a Pallas Athéné Domus Meriti (PADME) alapítvány gazdálkodása, amellyel több Állami Számvevőszéki jelentés is foglalkozott. Ezek megállapították, hogy jelentős vagyonvesztések és gazdálkodási hibák történtek, különösen ingatlanbefektetések kapcsán. Az ÁSZ jelentése szerint az EKB egy korábbi, a monetáris finanszírozás tilalmáról szóló állásfoglalása is hozzájárult ahhoz, hogy az alapítvány sikertelen befektetésekhez folyamodott, mivel állampapírvásárlások helyett más, rizikósabb befektetések mellett döntöttek.
Az alapítvány tevékenysége ugyanakkor évek óta túlmutatott az MNB monetáris politikai feladatain, például kulturális vagyontárgyak beszerzését és oktatási programokat finanszírozott, miközben jelentős közpénzek tűntek el.
Az EKB „védelme” és a kormány felelőssége
Christine Lagarde vezetése alatt az EKB többször is aggodalmát fejezte ki a magyar jegybanki alapítványok miatt, és arra figyelmeztetett, hogy az MNB tevékenysége időnként átlépheti a jegybanki függetlenség biztosította határokat. Az EKB jelentéseiben azonban elsősorban a monetáris finanszírozás tilalmát hangsúlyozta, kevésbé szentelve figyelmet az alapítványi gazdálkodás részleteinek.
Kósa kijelentését visszahallgatva nehezen érthető, hogyan merülhetett fel, hogy egy fideszes politikus az EKB-ra hárítja Matolcsy György – egyébként korábbi Fidesz-miniszter – vezetésének hibáit. Az, hogy az EKB védi a saját szabványait, nem menti a magyar kormányt a felelősség alól, aki számos egyéb módon léphetett volna közbe a közpénzek további elvesztésének megakadályozása érdekében.
Befejezés helyett: egy összefonódott történet
A Fidesz és az MNB kapcsolata továbbra is aláássa az átláthatóságot és a felelősségről szóló érdemi diskurzust. Az EKB nem akadályozta meg a kormányt abban, hogy a jegybanki alapítványokon belüli visszaélések ellen fellépjen – sőt, korábban maga is jelezte aggályait. De az biztos, hogy a felelősség egy része elkerülhetetlenül ott marad, ahol a hatalom és a szervezeti autonómia korában az ország lakosainak érdekei kellene hogy álljanak az első helyen.
Forrás: telex.hu/gazdasag/2025/04/12/mnb-alapitvany-ekb-matolcsy-euro-jegybank
