Az ÁKK vezérigazgatója szerint 5,5 százalék feletti hiánycél komoly csalódást okozna a befektetőknek
5,5 százalék feletti 2027-es költségvetési hiánycél komoly csalódást okozna a befektetők számára – nyilatkozta Tardos Gergely, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója a Reutersnek, befektetőkkel folytatott beszélgetéseire hivatkozva.
A vezérigazgató szerint az 5 százalék körüli érték elfogadható lenne a piaci szereplők számára, míg a 4,5 százalék vagy az alatti érték pozitív meglepetésnek számítana.
A hiteles költségvetési terv, amely világosan bemutatja, hogyan teljesíthetők az euró bevezetéséhez szükséges kritériumok – köztük az államháztartási hiány három százalékra való csökkentése –, az államkötvények hozamának további csökkenését eredményezheti. Ellenkező esetben ismét nőnének az államadósság kamatai.
Az euró bevezetéséhez az országnak belépnie kell az ERM II árfolyam-mechanizmusba, amelynek keretében az árfolyam egy központilag meghatározottól legfeljebb 15 százalékkal térhet el két éven keresztül. Tardos Gergely szerint ez legkésőbb 2029-re megtörténhet, amikor a legjobb esetben már 4 és 4,5 százalék körüli lehet az államkötvények hozama, vagyis tovább csökkenhetnek az államadósság törlesztésének költségei.
A vezérigazgató szerint Magyarországot eddig is a globális trendekkel ellentétes folyamatok jellemezték a kötvénypiacon, ami olyan befektetőknek köszönhető, akik korábban nem vettek magyar államkötvényt, mert alacsony hozamú, eurózónához kötődő kötvényeket keresnek, vagy az utóbbi években hátrébb léptek a magyar piacon.
Az OTP júliusi elemzése és a frissített költségvetés
Az OTP júliusi elemzése szerint az idei deficitből – amelyet akkor 6,9 százalékra várt GDP-arányosan a bank – 1,5 százalékpontot egyszeri, idénre korlátozódó tételek tesznek ki, mint a fegyveres testületek tagjainak év elején kifizetett hathavi fegyverpénz vagy a szén-dioxid-kvóta-adó visszafizetése.
Ez alapján látszólag nem lenne nehéz elérni jövőre az 5 százalék körüli hiányt, ráadásul az OTP számolt a 14. havi nyugdíj újabb heti részletével, a kétgyermekes nők szja-mentességének életkori bővítésével, továbbá az állami alkalmazottak fejenként évi egymillió forintos lakhatási támogatásának megtartásával is, miközben ezek végrehajtása még nem vehető biztosra.
Az alacsony nyugdíjak januártól hatályos emelése szintén része a modellnek.
Az OTP elemzése óta frissített idei költségvetés szerint azonban 7,5 százalékos lesz az idei GDP-arányos hiány, vagyis érdemben magasabb, mint amivel az OTP számolt. Innen kiindulva már eleve veszélyben lenne a legfeljebb 5,5 százalékos hiány. Ráadásul a modellnek nem volt része olyan jelentős állami fizetésemelés, amit például a rendőrök vagy az ELTE oktatói követelnek.
A kormány bejelentette azt is, hogy az önkormányzatokat általánosan érintően csökkentik a szolidaritási hozzájárulás mértékét. Bár a részletek még nem ismertek, ez érdemben növelheti a deficitet, ugyanis idén a szolidaritási hozzájárulásból már az állam bevételének egy százaléka folyhat be.
A Tisza Párt választási ígéreteihez kapcsolódó kiadásnöveléssel kapcsolatban az OTP általában azzal számolt, hogy azt teljes mértékben ellentételezik a megtakarítások – például a közbeszerzéseknél – és a pluszbevételek – például a vagyonadó.
Október végén mutatják be a jövő évi költségvetési tervezetet
Az ÁKK a Pénzügyminisztérium irányítása alatt álló állami szervezet, így nehéz elképzelni, hogy ilyen fontos kérdésben, mint a jövő évi költségvetési hiány megítélése, a minisztérium tudta nélkül nyilatkozott volna Tardos Gergely. Bár ebből közvetlenül nem következtethetünk a jövő évi hiánycélra, az 5,5 százalék feletti „no go zóna” kijelölése mindenképp figyelemre méltó.
Október végén mutatja be a jövő évi költségvetési tervezetét a kormány, amiből az is kiderül majd, hogy milyen gazdasági növekedéssel számol 2027-ben, hiszen a GDP-arányos hiányt természetesen ez is erősen befolyásolja.
