A magyar állam 100 milliárd forintos K+F-támogatása a Rheinmetall számára: Megtérülés vagy kockázat?
A közelmúltban a magyar állam körülbelül 100 milliárd forint kutatás-fejlesztési támogatást nyújtott a német Rheinmetall hadiipari cégnek, ami felveti a kérdést: valaha megtérül-e ez a hatalmas összeg? A helyzet különös összefonódásokkal bővelkedik, hiszen az orosz-ukrán háború következtében a védelem melletti képességek fejlesztése a középpontba került, így a fegyvergyártás iránti kereslet látványosan megnőtt.
Orbán Viktor kormányfő vezetésével a magyar kormány felismerte, hogy a védelmi ipar szerepe egyre fontosabbá válik. E hovatartozáson belül vegyes vállalatokat alapított külföldi cégekkel, gyárakat létesített, ám közvetlen fegyverszállítást nem hajtott végre Ukrajnába, így érdekes kettősség alakult ki az ország védelmi ipara és a nemzetközi piacok között.
A Colt CZ ügylet során a magyar üzem például itthon gyártott alkatrészeket adott el cseh partnerének, ami aztán az ukrán piacra kerül, jelezve a helyi védelmi ipar bonyolult és sokszor problematikus mechanizmusait. Most azonban egy olyan rendelésről beszélünk, mely a már említett 109 milliárd forintos K+F-támogatást érinti, és amelynek hosszú távú megtérülése éppen úgy kérdéses, mint annak a cseh-magyar projektnek a sikere.
Magyarország részt vesz a Panther tank fejlesztésében
A 2023. december 15-én történt bejelentés szerint Magyarország az állami N7 Holding révén részt vesz a Rheinmetall Panther KF51 tank fejlesztésében. Szalay-Bobrovniczky Kristóf, volt honvédelmi miniszter hangsúlyozta a projekt fontosságát, amely a legújabb technológiai újításokat ígéri. A szerződés értékéről a német cég 288 millió eurót, azaz bő százmilliárd forintot közölt, ami már a kezdetektől hozhatja a kérdéseket és aggályokat a magyar állam számára.
Az üzlet lényege, hogy a projekt kifejlődésének ellenére a német partner szerepe domináns marad, hiszen a fejlesztés döntő része Németország területén zajlik, míg Magyarország „csak” a költségeket állja. Ezzel párhuzamosan viszont a magyar fél reménykedhet abban, hogy siker esetén a zalaegerszegi Rheinmetall gyár is kap egy részesedést a projekten belül.
Számos kérdés a jövőbeni kockázatokkal kapcsolatban
A Rheinmetall nyilatkozataiban a projekt előrehaladásának részleteit nem tudták teljes körűen nyújtani, hiszen a kérdések szerződéses okok miatt nem érhetők el. A projekt kockázatosságát nemcsak a költségek növekedése, hanem a nemzetközi közeg változása is befolyásolja, hiszen a harckocsik iránti kereslet kérdése is foglalkoztatja a piaci szereplőket.
Az N7 Holding adatai szerint 2023 és 2024 során jelentős mértékű tőkeemelések történtek, amelyek akár 100 milliárd forintot is elérhetnek a Rheinmetall felé való kifizetések révén. Ezen kifizetéseknek a nagy része több tőkeemelési döntés keretében zajlott, ami már önmagában is felveti a fenntarthatóság kérdését a magyar védelmi ipar jövőjével összefüggésben.
Az EU-s normák és a várakozások
A szerződés létrejöttének hátterében az EU-s normák és elvek maximális figyelembevételének igénye áll. A Market Economy Investor Principle értelmében az állami támogatások piaci alapon kell, hogy álljanak, ám a tankgyártás iránti igények alakulása bonyolítja a helyzetet.
Felvetődő kritikák alapján kérdés, hogy a nagy harckocsik gyártása valóban célravezető-e, hiszen a modern hadviselés trendjei inkább a flexibilitást és az alacsony költségek mellett fenntarthatóságot célozzák meg. Ráadásul a hazai gyártás megkezdésének szükségessége is hangsúlyosabbá válik, ha figyelembe vesszük, hogy a magyar állam jelentős anyagi ráfordításokat szán a projektbe.
A jövő kérdései és magyar pozíció
A jövőben az állami támogatások mértéke és a beleszólások aránya hangsúlyos kérdések maradnak, hiszen a Panther tankok gyártásával kapcsolatban nemcsak a technológiai fejlesztés, hanem a karbantartással és javítással kapcsolatos magyar képességek is kulcsfontosságúak lesznek. Mivel a védelmi ipar fejlődési irányai folyamatosan változnak, a magyar államnak érdemes jól átgondolt döntéseket hozni a célzott beruházások érdekében.
