A bérleti díjak alakulása: stagnálás és lassuló emelkedés
A márciusi hónap változásokat hozott a magyarországi albérletpiacon, különösen Budapesten. A KSH és az Ingatlan.com közös lakbérindexe szerint a fővárosi bérleti díjak 0,7 százalékkal nőttek februárhoz képest, éles ellentétben az előző havi csökkenéssel. Éves szinten ugyanakkor az emelkedés üteme mérséklődött, ami kiemelkedő eltérés a korábbi dinamikához képest.
Országos szinten a helyzet ennél visszafogottabb: a havi összevetésben regisztrált 0,1 százalékos növekedés lényegében stagnálást jelent. Az átlagos bérleti díjak éves szinten 7,6 százalékkal nőttek, míg Budapesten ez az érték 6,7 százalék volt. Ez jelentős lassulás a korábbi, 9-10 százalékos évenkénti növekedési rátáról, amely még 2025 januárjában volt jellemző.
A belső kerületek és a budai hegyvidék dominanciája
Márciusban a belső pesti kerületek, mint az V., VI., VII., VIII. és IX., valamint a budai hegyvidéki területek, például az I., II. és XII. kerületek mutatták a legnagyobb drágulást, amely meghaladta az 1 százalékot. Ezt a jelenséget a piacok felhajtóerejének egyértelmű példájaként figyelhetjük meg, ugyanakkor ez a növekedés sem állhat szilárd talapzaton, tekintettel a bérlők vásárlóerejére és a kínálat növekedésére.
A piac lassulása mögött meghúzódó trendek
Április elején a kiadó lakások bérleti díjának mediánja 250 ezer forint körül mozgott, amely megfelel az egy évvel korábbi szintnek. A Budapesten hirdetett ingatlanok háromnegyede 200 és 350 ezer forint között érhető el, ami jól mutatja, hogy a bérlők fizetőképessége üvegplafonként korlátozza az árak további emelkedését.
A növekvő kínálat szintén meghatározó tényező. Jelenleg több mint 17 700 kiadó lakóingatlan közül válogathatnak az érdeklődők. Az elmúlt hónapok befektetői aktivitása ezt a számot tovább növelheti. Az albérlet-árolló zárulása a legdrágább és a legolcsóbb kerületek között ugyanakkor ellentmondásos hatásokkal bír: míg ez a bérlőknek kedvezhet, az ingatlanbefektetők számára kisebb hozamokat eredményezhet.
Drágulás vidéken is
Budapest mellett a vidéki nagyvárosok piacán is hasonló folyamatok zajlanak. A vármegyeszékhelyek közül már egyikben sem lehet 100 ezer forint alatt bérelni lakást. A legolcsóbb Békéscsabán átlagosan 105 ezer forintos díjjal találhatók kiadó ingatlanok, míg Debrecen, a legdrágább vidéki város, már átlagosan 225 ezer forintos lakbérekkel is meghaladja több budapesti kerület árszintjét.
Ezek az adatok egyértelműen mutatják, hogy a bérlakáspiac kihívásai mind a bérlőket, mind a tulajdonosokat érintik, miközben a piaci egyensúly kényes pontokon ingadozik. A verseny fokozódásával, valamint a bérlők fizetőképességének korlátaival a helyzet további feszültségeket generálhat mindkét oldalon.
Forrás: telex.hu/gazdasag/2025/04/10/ingatlan-com-ksh-berleti-dijak-alakulasa
