Az angolok eladták a London Bridge-et egy amerikai üzletembernek
A híres London Bridge története nem csupán egy építészeti csoda, hanem egy különleges üzleti vállalkozás is. A 13. század óta a Temze fölött álló hídról sokaknak az angol gyerekdal, a „London Bridge is falling down” ugrik be, amely mély kulturális jelentőséggel bír. E szavak titkos kódként szolgáltak II. Erzsébet királynő halálának bejelentésére is, nem véletlenül: a híd a brit történelem szenti szimbóluma. Mindazonáltal a híd nem egyedüliként létezett: a jelenlegi London Bridge a harmadik iteráció, amely 1973-tól áll a helyén, miután két elődje megélt több mint 600 évet, de időszerűvé vált a modern járműforgalom miatt történő lecserélése.
A második London Bridge, amely 1831-ben épült, végül két világháborút is túlélt, azonban a forgalom és a híd süllyedése miatt 1924-re a keleti oldala már 9 centivel is mélyebben helyezkedett el, mint a nyugati. Ezért döntöttek a régi híd eladásáról. Ivan Luckin, egy londoni tanácsos, akit kezdetben megőrült ötletével gúnyoltak, végül elutazott Amerikába, hogy meggyőzze a potenciális vásárlókat a híd történelmi jelentőségéről.
Itt került képbe Robert McCulloch, egy akkoriban sikeres amerikai üzletember, aki a híd iránti érdeklődése után megvásárolta azt. A hídért 2,5 millió dollárt fizetett, amely az arizonai Lake Havasu Citybe történt átszállítással kezdődött, ahol a híd újraépítése is megvalósult. A híres híd látványossága egyedülálló volt a sivatag közepén, és McCulloch célja az volt, hogy turistaparadicsomot varázsoljon a városból.
A híd bontásakor és az új helyszínre való építésénél nemcsak a logisztikai kihívások nehezedtek McCulloch-ra, hanem az is, hogy a várost fel kellett készíteni a nagyobb forgalomra. Ahhoz, hogy a hídat a hídba integálhassák, szükség volt mögötte csatornák ástárjára is, ennek ellenére az újraépítés folyamata költséges volt és rengeteg időt vett igénybe.
A felavatásra 1971-ben került sor, amelynek során McCulloch mindent elkövetett, hogy a rendezvény emlékezetes legyen: tűzijáték, ejtőernyősök és egy grandiózus vacsora tette felejthetetlenné az eseményt. Megemlítendő, hogy a menü megegyezett azzal, amit IV. Vilmosnak szolgáltak fel, amikor 1831-ben az eredeti London Bridge ünnepélyes átadására került sor.
Mivel a híd iránti érdeklődés felkeltette a turisták figyelmét, Lake Havasu Cityben a látogatók száma robbanásszerűen megnőtt; 1974-re már kétmillióan keresték fel a helyszínt. McCulloch beruházásai végül megtérültek, azonban ő magának már nem sokáig élvezhette ezt, hiszen 1977-ben elhunyt.
A London Bridge napjainkban is az arizonai tájat díszíti, és a sugárút, amely áthalad rajta, McCulloch nevét viseli. Így Arizona második legnagyobb turistalátványosságaként folytatja pályafutását a Grand Canyon után, ami továbbra is hűen tükrözi a brit örökséget.
Felhasznált források: Arizona Highways, History.
Forrás: telex.hu/eszkombajn/2026/01/02/london-bridge-hid-eladas-amerika-arizona-uzletember
