„Büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozott” – reagált az Állami Számvevőszék a költségvetésből hiányzó 286 milliárd üggyel kapcsolatban

által K Sandor

Büntetőjogi Felelősség és Költségvetési Hiány: Az Állami Számvevőszék Reagálása

A közelmúltban kirobbant ügy kapcsán, amely a költségvetésből hiányzó 286 milliárd forint körüli összeget érinti, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) részletes nyilatkozatot tett közzé. A dokumentációk alapján az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) kiadásaiba tartozó összegek ellenőrzése során kiderült, hogy a költségvetés ellenőrzésekor több problémára derült fény. Az ÁSZ tájékoztatása szerint a költségvetési véleményezés során a minisztériumok két ügyben külön tájékoztatást szolgáltattak, ám a gyorsforgalmi úthálózatra vonatkozó kiadásokkal kapcsolatos számításokat nem találta megalapozottnak. A Budapest–Belgrád vasútvonal költségszámítása azonban kezdetben megfelelőnek tűnt, mire az ÁSZ kifejezte aggályait.

Hiányzó Kiadások és Titkos Kormányhatározatok

Az ügy bonyolultságát tovább növeli, hogy a minisztériumok a költségvetési adatok magyarázatában egy titkos kormányhatározatra és a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) iránymutatására hivatkoztak. Az ÉKM képviselői szerint a központi előirányzat 2026-ra tervezett kiadási összegének tervezése az említett kormányhatározat alapján történt. A kormány még az ÁSZ számára sem tette hozzáférhetővé ezt a dokumentumot, így annak részleteit egyáltalán nem tudták ellenőrizni.

Az Előtörténet: Hamisítás és Kormánydöntések

A Magyar Kormány szóvivői korábban bejelentették, hogy a hiba forrása, miszerint az ÉKM három, 2025-re vonatkozó, összesen 286 milliárd forintos kiadása nincs fedezetet a költségvetésben, súlyos összefüggésbe állítható Gyurcsány Ferenc egykori lépéseivel. Ezen kijelentések alapján az előző kormányt trükközésekkel vádolták meg, mivel az idei költségvetés manipulációjára utaló jelek mutatkoztak.

A Költségvetés Részletes Elemzése

A Telex újságírói birtokába jutott adatok alapján kiderült, hogy a költségvetÉS vonatkozó részében az első két megjelölt tétel valóban nem található, míg a harmadik esetében a vonatkozó előirányzat még csak nem is létezik. Az ÁSZ korábbi véleményezése során a főbb költségtételek tervezésével kapcsolatban kifejezetten megállapította, hogy az akkori tervezett 210 milliárd forintos kiadás számítása megalapozatlan volt, továbbá hangot adtak annak, hogy a 44,5 milliárdos költségcsökkentés, amit a Budapest–Belgrád építése kapcsán terveztek, szintén kérdéses.

A Titkos Határozat Elérhetősége

A költségvetés kiadásait illetően a minisztériumok által folytatott titkos tárgyalások eredménye pontosan nem ismeretes, de egy titkos kormányhatározatra való hivatkozás mindenképpen felveti a kérdést: vajon mi rejtőzik a háttérben? A kormány tisztviselői az autonóm tervezési jogkörökről és az irányelvek betartásáról nyilatkoztak, ám az adatok és iratok hitelesítése ezen titkos határozatok megosztásának hiányában erősen megkérdőjelezhető.

Politikai Hitelesség és Költségvetési Meggyőződések

A politikai felelősség kérdése összesen felveti a gondolatot, hogy szükség van-e újabb tájékoztatásra vagy indoklásra a kormány részéről, akik a költségvetés kapcsán már több szempontot is figyelmen kívül hagytak. Az ÁSZ nyilatkozata arra is rávilágít, hogy milyen nehéz helyzetbe kerülhet a kormány, amennyiben a jövőbeni költségvetési intézkedések során nem biztosítják a hivatkozott dokumentumok megosztását.

Ezt is kedvelheted