Elutasította az ügyészség Matolcsy György panaszát az Erste-ügyben
A Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészség elutasította azokat a panaszokat, amelyeket Matolcsy György és védője nyújtott be a gyanúsítás, valamint a kutatások és lefoglalások ellen – közölte a Fővárosi Főügyészség hétfőn. A döntés értelmében a nyomozás tovább folytatódik.
A volt jegybankelnököt szeptember 22-én hallgatták ki gyanúsítottként. A nyomozást a Nemzeti Nyomozó Iroda végzi, amely Matolcsy György mellett további hat embert hallgatott ki gyanúsítottként. Információk szerint a gyanúsítottak szabadlábon védekezhetnek, és mindannyian idézésre jelentek meg a nyomozóhatóságnál, előállításra nem volt szükség.
Az ügy hátterében az a gyanú áll, hogy a Magyar Nemzeti Bank Bankfelügyeleti Központjához tartozó főosztályokat irányító egyes személyek 2023-ban – vezetői utasításra – hivatali hatáskörükkel visszaélve nyomást gyakoroltak egy osztrák anyavállalattal rendelkező magyar bankra.
Simor András korábbi jegybankelnök a választás után arról beszélt egy interjúban, hogy a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi felügyeletért felelős volt alelnöke 2023-ban nyomást gyakorolt az Erste Bankra, hogy távolítsák el őt a bécsi Erste Group felügyelőbizottságából. Állítása szerint 2023 decemberében behívták az Erste Bank Magyarország vezérigazgatóját az MNB központjába, ahol egy ablaktalan, szűk szobában közölték vele, hogy ameddig Simor tagja a bécsi felügyelőbizottságnak, addig a bankfelügyelet rendkívül szigorúan és kellemetlenül fog eljárni az Erste Bank Magyarországgal szemben. Simor végül néhány héttel később magától lemondott posztjáról, és véleménye szerint azért nem tettek feljelentést az ügyben, mert nem tudták volna bizonyítani az esetet.
Az MNB jelenlegi vezetése az interjú megjelenése után vizsgálatot indított, majd feljelentést tett. Matolcsy György a Simor állításaira reagálva közzétett videójában „hamis mesének” nevezte az esetet, amely szerinte tényszerűen nem állja meg a helyét. Azt állította, hogy ha volt is ilyen találkozó, arról nem volt tudomása, ezért nem adhatott utasítást fenyegetésre, és az intézmény működési rendje alapján is elképzelhetetlennek tartja, hogy a pénzügyi felügyeletért felelős korábbi alelnök bárkire nyomást gyakorolt volna. Hozzátette: erre utal az is, hogy maguk az Erste vezetői sem tettek feljelentést az ügyben.
