Hűtlen kezelés gyanúja a MÁV irodabérlése körül
A Nemzeti Nyomozó Iroda hűtlen kezelés gyanújával ismeretlen tettes ellen nyomozást rendelt el a MÁV Metropol irodaházba költözése ügyében. Az ügyben érintett a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő, az Építési és Közlekedési Minisztérium, valamint a MÁV vezetése is.
2024. augusztus elsejével a magyar állam kibérelte a XIII. kerületi Metropol irodaház 8000 négyzetméteres részét. Az ingatlant több mint egy évig senki nem használta, a bérleti és üzemeltetési díjat először az állam, később a MÁV fizette, ami több százmillió forintba került.
Alkalmatlan épületbe költöztették volna a legérzékenyebb részlegeket
2025 őszétől a MÁV elkezdte a legösszetettebb technikákat használó, korábban saját tulajdonú ingatlanokban működő részlegeit a Metropol irodaházba költöztetni. A kibérelt épület azonban nem volt alkalmas ezek többségének fogadására, az irodákat így több mint félmilliárd forintból kezdték el átalakítani – ez a munka azonban máig sem fejeződött be.
A költözést egy MÁV-os forrás ahhoz hasonlította, mintha a ferihegyi repülőtér légi irányítását költöztetnék egy külső helyszínre. A forgalomirányító egységek költöztetése ugyanis tökéletes kivitelezés esetében is kockázattal jár.
Az MNV bérelte ki, az ÉKM nem vette át
A szerződést a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő kötötte, az irodaházat a Lázár János által vezetett Építési és Közlekedési Minisztérium részlegeinek szánták. Az átvétel napján azonban a minisztérium munkatársai nem jelentek meg a helyszínen, és később sem vették át az irodaházat.
A szerződés szerint az MNV három évre, fenntartással együtt havonta körülbelül 50 millió forintért bérelte ki a területet. Mivel az ÉKM nem vette át, a vagyonkezelőnek a következő hónapokban a semmiért kellett bérleti díjat fizetnie.
2024 októberében az MNV vezérigazgatója levélben tájékoztatta a MÁV-ot, hogy az ÉKM mégsem költözik a Metropolba, az iroda így a MÁV és a Volán egyes egységeinek elhelyezésére állhat rendelkezésre.
Megkerülték a MÁV igazgatóságát
A MÁV-nál Dányi Gábor gazdasági vezérigazgató-helyettes vezetésével kezdték vizsgálni, hogyan lehetne hasznosítani a Metropolt. A Telexhez eljutott dokumentumok szerint a költözés ötletével kapcsolatban kikérték az érintett részlegek vezetőinek véleményét, és két egység is úgy nyilatkozott, hogy az irodaház csak jelentős belső átalakítással lenne használható.
Egy november 8-i feljegyzés szerint a forgalomirányító egységek költözése fokozott kockázattal jár, a Metropol bérelt részét költözés esetén sem tudják teljesen feltölteni, az átalakításokhoz szükséges forrás és idő pedig nem került felmérésre.
A bérleti szerződés jóváhagyása iránti kérelmet 2024. december 18-án Dányi Gábor küldte meg a Miniszterelnökségnek, a jóváhagyó nyilatkozat másnap meg is érkezett. Lázár János még aznap részvényesi határozattal írta elő a szerződés megkötését, és Dányi Gábort hatalmazta fel annak aláírására – megkerülve ezzel a MÁV vezérigazgatóját, igazgatóságát és felügyelőbizottságát.
Túl drága bérlet, feljelentés és nyomozás
A MÁV a szerződés aláírása után 2025 áprilisában vette át az irodaházat, és azóta minden hónapban fizeti a körülbelül 50 millió forintos bérleti és üzemeltetési díjat. Az irodaház azonban abban a pillanatban nem volt alkalmas a kijelölt egységek fogadására.
A MÁV-nál belső vizsgálat indult, amelynek eredményét a Közlekedési és Beruházási Minisztérium is megkapta, és feljelentést tett. A feljelentés szerint a Metropol bérleti díja indokolatlanul meghaladja a piaci árszintet, és az épület átvétele 511 millió forint vagyoni kárt okozott a MÁV-nak.
Dányi Gábor szerint az ingatlan folyamatosan bérbevételre alkalmas állapotban volt, és a részvényesi határozatot a MÁV készítette elő, ami visszatérő gyakorlat volt.
Az MNV azt közölte, hogy az ÉKM-től kapott elhelyezési igény alapján kezdeményezték a bérlést, a szerződésről pedig Gulyás Gergely előzetes jóváhagyásával az igazgatóság döntött. Lázár János szerint az épületet az MNV jelölte ki számukra, a döntési kompetenciáján kívül esett, és a MÁV tevékenysége miatt az államot pénzügyi hátrány nem érhette.
