Tanács Zoltán: Megfizethetetlen, hogy nem kell a gyerekemnek háborús uszítást néznie
Magyarországon évtizedek óta először jön létre önálló tudományos és technológiai minisztérium. A kutatás-fejlesztés és innováció korábban több kormányzati tárcához tartozott, az intézményrendszer irányítása pedig többször átalakult. 2026-tól egyetlen tárca fogja össze a tudomány és a technológia területét, élén Tanács Zoltán miniszterrel, aki szerint az új tárca működésének középpontjában a szakmai döntések és a politika kivonása áll.
A miniszter az elmúlt időszak politikai fordulatát értékelve úgy fogalmazott: óriási eredménynek tartja a 16 éve regnáló rendszer leváltását. Kiemelte, hogy ma már nincsenek óriásplakátok az utcán, és nem kell a gyerekének a buszmegállóban, az iskola mellett háborús uszítást néznie. Ezt megfizethetetlennek nevezte. Hozzátette, hogy elkezdett működni a demokrácia, a demokratikus intézmények nem egy irányba állnak, és az emberek gondolkodni kezdtek.
Az átállásról szólva elmondta: lassan indult, reálisan 3-4 hónapra számított, de most már úgy látja, hamarosan készen lesznek. Egy rendkívül beállt rendszert kellett átvenni, ráadásul teljesen új kormányzati struktúrát hoztak létre: 13 tárca helyett 16 jött létre, és önálló minisztériumba kellett szervezni az oktatást, az egészségügyet és a szociális területet. Vállalhatatlannak nevezte, hogy korábban egy nyugdíjas volt rendőr vezette a társadalom számára legfontosabb oktatási és egészségügyi tárcákat. Úgy értékelte, hogy jó profilú új kormány állt össze, és fontosnak tartotta megjegyezni, hogy helyettes államtitkári szinten sok régi, tisztességesen dolgozó kollégát sikerült megőrizni.
Átvilágítás és feljelentések
Tanács Zoltán beszélt arról is, hogy a társadalomban érezhető igazságtételi vágy jogos, és bízik benne, hogy az igazságszolgáltatás utoléri magát. Saját tárcájánál két százmilliárdos nagyságrendű ügyben tettek feljelentést, a Kréta–Poszeidón-vonal és a Gondosóra program kapcsán. Az autópálya-koncessziókat 23 ezer milliárd forintos tételnek nevezte, amely szerinte egyértelműen az állam meglopására irányuló szerződés volt.
Elmondta azt is, hogy a központi közbeszerzési rendszeren 3000 milliárd forint folyt át, és bár nem minden szerződés szabálytalan, több esetben fel kell bontani vagy újra kell tárgyalni a keretmegállapodásokat. A múlt héten az e-ingatlanrendszer miatt tettek feljelentést: a 16 milliárd forintból fejlesztett rendszert korábban késznek nyilvánították, a kifizetések megtörténtek, miközben a rendszernek csak a fele készült el. Felmerül a költségvetési csalás és a hűtlen kezelés gyanúja is.
A miniszter hangsúlyozta: nem ez a hobbija, de elkerülhetetlen ahhoz, hogy lezárjanak egyfajta működési módot, és reméli, hogy előbb-utóbb a jövővel foglalkozhatnak. Saját tárcája átvilágítási jelentését már megkapta, és a napokban kezdődik a belső kiértékelés.
Űripar és nemzetközi kapcsolatok
Az űrszerződésekről szólva elmondta: informatikai témában a mai napig körülbelül 200 milliárd forintnyi élő szolgáltatási szerződésük van, az előzménytárcákhoz köthető űrszerződések összértéke pedig körülbelül 820-850 milliárd forint, 2040-ig. A kitettséget hatalmasnak nevezte, és úgy látja, a szerződések megkötői nem feltétlenül a magyar állam érdekeit érvényesítették. Az IRIS² programot rugalmasabbnak és az európai rendszerekbe integráltabbnak nevezte, és jelezte, hogy Magyarországnak lesz ráhatása a szolgáltatásokra.
A HUNOR programról azt mondta: önmagában jó kezdeményezés volt, Kapu Tibor űrutazása feltette az űrkutatást a magyarok térképére, több mint százezer diáknak tartott előadást, és több mint húsz értékes magyar kísérletet végeztek el. A program hivatalosan az év végével ér véget, de dolgoznak a fél évvel való meghosszabbításán. Céljuk egy űrtörvény megalkotása és egy űrügynökség létrehozása.
A kutatóhálózat jövőjéről szólva elmondta: a kutatók jelzése egyértelmű volt, hosszú távon nem szeretnének a mostani vezetéssel együtt dolgozni. Ezért ideiglenes vezetést javasolnak, amely szerinte legfeljebb egy-két hónapig működne, utána nyitott pályázaton kellene új vezetést választani. A vezető testület átalakításába bevonnák az MTA-t és a kutatótestületet is.
Az Élvonal program kapcsán kiemelte: nem a program céljával van a probléma, hanem azzal, hogy sok évre előre 260 milliárd forintot ígértek oda, miközben a teljes NKFI Alap éves költése 110-120 milliárd forint. Az új programban 5-10 fős kutatócsoportok kapnának 3-5 évre kutatási mandátumot.
A mesterséges intelligenciáról szólva aggasztónak nevezte, hogy a politikusok nem veszik elég komolyan a kérdést, és szeretné, ha Magyarország az Unión belül kezdeményezőként lépne fel. Szorgalmazta egy nemzetközi mesterségesintelligencia-lassítási és -kontrollprogram létrehozását. A digitális stratégiát megújítanák, az MI-stratégiát annak fontos komponenseként kezelnék, és a DÁP-ra építve több szolgáltatást vezetnének be.
