Egész jók a magyar autóipar kilátásai az európai helyzethez képest
A BMW Debrecenbe hozza az iX4 gyártását, így a Neue Klasse modellcsalád második típusa is a már most napi 24 órában működő magyarországi üzemben készülhet. Az év eleje óta itt gyártott iX3-as SUV nagy sikert aratott Európában, aminek megismétlése az iX4-es kupéváltozat révén kulcsfontosságú a romló üzleti kilátásokkal küzdő bajor gyártó számára.
Három műszakban termel a Mercedes is Kecskeméten, ugyanis több új elektromos típusának európai gyártási kapacitását már lekötötték az év végéig, a rendelésállományuk pedig 2027-re is átnyúlik. A cég elektromosautó-eladásai 2026 harmadik negyedévében 61 százalékkal nőttek, de ez nem ellensúlyozta a kínai piac visszaesését, így a vállalat összesített értékesítése csökkent.
Már teljesen lekötötték a CATL debreceni, 40 gigawattórás éves cellagyártó-kapacitását az ügyfelei. Az üzem az NCM (nikkel-mangán-kobalt) és az LFP (lítium-vas-foszfát) akkumulátorok gyártására egyaránt felkészül, így több autópiaci szegmenst is kiszolgálhat. A kínai vállalat továbbra is bővítené a debreceni kapacitásait, amiről azonban még tárgyal a magyar kormánnyal.
Felélénkült az európai villanyautó-piac az üzemanyagárak emelkedése, a vásárlást ösztönző és környezetvédelmi szabályozások, valamint az olcsóbb elektromos modellek megjelenése miatt – az európai eladásokon belül az elektromos autók részesedése idén szeptemberig 23,2 százalékra nőtt, szemben az egy évvel korábbi 17,7 százalékkal.
Az Egyesült Államokban ugyanakkor jelentősen visszaesett az elektromos autók kereslete, főleg az elektromos átállást ösztönző szabályozás gyengítése miatt, és az európai gyártók kínai exportja is meredeken csökken. A kínai autógyártók az európai versenytársaikat hazai terepen is szorongatják, amit jól mutat, hogy az idei Párizsi Autószalonon már húsz kínai márka mutatkozik be, kétszer annyi, mint két éve.
A magyarországi járműipar termelése hosszú visszaesés után az idén már növekedni kezdett, a villamos berendezések gyártása (amin belül egy alág az akkumulátorok gyártása) még mindig stagnál, és messze elmarad a 2022-es szinttől. Az ipar egészét érintő augusztusi volumennövekedés jórészt a járműgyártásnak volt köszönhető, a számítógép-, elektronikai- és optikai termékek gyártása mellett.
Az idén megindulhat a szegedi BYD-gyárban is a munka, de kérdés, hogy a termelés mennyi idő alatt fut fel – korábbi értesülések szerint 2027-ben a tervezett évi 150 ezer darabos kapacitás alatt maradhat a legyártott gépkocsik száma. Mindenesetre jelentős a beruházás léptéke a magyar járműipar termeléséhez képest, tavaly ugyanis 412 ezer személygépkocsit gyártottak az országban.
