Vagyonadó: az igazságosabb közteherviselés a cél, de a bevétel kérdéses
A Pénzügyminisztérium vezetése háttérbeszélgetést tartott a vagyonadó és a megújuló kata részleteiről, miután a héten bejelentették a tervezett szabályozást. Kármán András pénzügyminiszter szerint a magyar adórendszer módosításra szorul, mert a jelenlegi rendszerben az alacsony jövedelműek relatíve sok adót fizetnek, a gazdagok pedig arányaiban kevesebbet.
A miniszter szerint az egykulcsos személyi jövedelemadó, az alacsony társasági nyereségadó és a megtakarítások jelképes adóterhelése a vagyonosoknak kedvez, míg a fogyasztást terhelő adók magas szintje miatt a szegényebbek arányaiban nagyobb adóterheléssel találkoznak.
A háttérbeszélgetésen elhangzott, hogy Magyarországon a vagyoni egyenlőtlenség fokozódik, az Európai Unión belül a második legnagyobb különbségeket mutatják az adatok, és az olló tovább nyílik. A száz leggazdagabb magyar vagyona tíz év alatt 325 százalékkal nőtt, csaknem kétszer olyan gyorsan, mint a háztartások vagyona, amely 170 százalékos szintet ért el.
A vagyonadó globálisan is kérdéses adónem, általában sehol nem marad meg hosszabb távon a rendszerben: vagy a beszedés bonyolultsága, vagy káros gazdasági hatások miatt. Norvégiában a vagyonadó bevezetése vegyes eredményeket hozott, növelte a költségvetési bevételeket és erősítette a társadalmi egyenlőséget, de megindult a tőkemenekítés és a szupergazdagok kivándorlása.
A kormány a produktív és a non-produktív vagyonelemeket is adóztatná, de nem aránytalanul magas a céges elemek adóztatása. Kövesdy Attila államtitkár nem lát esélyt arra, hogy a vállalkozásokban lévő vagyonokat egyáltalán ne adóztassák meg. A kormány 15–25 ezer vagyonos ember megadóztatását tartja reálisnak, és számít arra, hogy a szupergazdagok külföldre mennek vagy struktúrákat váltanak.
A korábbi 300–600 milliárd forintos éves adóelvárás 200 milliárd forintra apadt, elsősorban azért, mert a költségvetést konzervatívan kell tervezni. Az adónem nagy kérdése, hogy lesznek-e folyamatos jogviták az állam és a gazdagok között. Kövesdy Attila szerint már a törvény életbe lépése előtt is lesznek módszerek az ellenőrzésre, és figyelik azokat, akik adóelkerülési céllal strukturálnak át.
A Pénzügyminisztérium szerint lesz lehetőség halasztásra, és Kármán András megjegyezte, hogy a magyar vállalati szektorban nagyon magas a betétek aránya. Érvként hangzott el az is, hogy a gazdagok vélhetően nem viszik külföldre a vállalkozásaikat, hiszen Európában mindenhol drágább egy vállalat működtetése.
Kövesdy Attila szerint fontos lesz a vagyonadó szabályozásának törvényessége és alkotmányossága, bizonyos kérdésekben pedig nemzetközi egyezményekre is figyelemmel kell lenni. Az exit tax esetében felmerül, hogy az unión belül és kívül hogyan lehet a nemzetközi jog szerint is elfogadhatóan adóztatni.
A háttérbeszélgetésen szóba kerültek a kata és az ekho változó szabályai is, de itt csak a már ismert változásokat ismertették. Október közepén újratárgyalja a kormány a 2027-es költségvetést, amelynek költségvetési pályája alapvetően határozza meg a 2030-as 3 százalékos hiány és az euróbevezetés hitelességét.
